Test, lélek, értelem

Test, lélek, értelem

Az emberek alig tudják, mit jelentenek
ezek a szavak: test, lélek, értelem. A test
érez, a lélek lát, az értelem gondolkodik.
De a jó embernek van meg néhány
roppant tulajdona: a szelíd nyugalom, az
illendõ alázat, a derû és az igazságos
cselekedet.
Érez, ha érezni, és lát, ha látni kell,
gondolkodik, ha értelmét teszi próbára
az élet, de bölcs megnyugvással fogadja,
ami a sors rendelésébõl neki jutott.
Semmi nem nyugtalanítja, beszédében
igazmondó, cselekedeteiben igazságos.
Mikor a világ félreérti, õ akkor is derûsen
él, nem neheztel senkire, és nem tér le
arról az ösvényrõl, amely az élet céljához,
az igazi boldogsághoz vezet.
Mint ahogy az orvosok kéznél tartják
a mûtéthez szükséges eszközeiket, úgy te
is mindig tartsd kezed ügyében isteni és
emberi tulajdonságaidat. Mindenben
még a legcsekélyebb dologban is úgy
járj el, hogy ne feledd: a kettõ
kapcsolatban áll egymással. Mert semmi emberi
dolgot nem intézhetsz el jól, hogy ne
hivatkoznál az istenire. Ugyanez áll meg-
fordítva is.
Szeretnéd megtalálni a boldogságot?
Ha követed a józan ész szabályait, ha
buzgón, határozottan, békés lélekkel azt
teszed, amit a pillanat kíván, ha sem
jobbra, sem balra nem téved el
tekinteted, ha nem nézel maszkok után, és
cselekedeteid összhangban állnak a
természettel, ha minden szavad a hõsi
idõket felidézõ igazság jegyében születik, ha
semmit sem vársz, és semmitõl nem
remegsz, ha megõrzöd lelked és szellemed
tisztaságát akkor biztos lehetsz benne,
megtalálod, amire annyira áhítottál: a
boldogságot. Ebben senki meg nem
akadályozhat.
(ismeretlen szerzõ)

"Névtelen szellem" közleményei
(részletek)


A spiritizmus célja az utolsó óra munkásait összeszedni.A lélek keres és kutat,gondolatát belefúrja a sötétségbe és a gondolat fénysugara, az a finom átható lényeg a hasonló gondolati erõkhöz vonzatik, azokkal egyesülve megerõsödik és mint új megvilágosodás tör elõ, s halad egyenes irányban a cél felé.

A vallásokban azért van a sokféleség, mert az erõk nem tudnak hasonulni. A cél azonban egy, hiszen mindegyiket ugyanaz az eszme élteti.
A törekvés, szintén ugyanaz, mert csak árnyalati eltérések vannak bennük, de egybe mégsem olvadhatnak addig, míg azok a lelkek, akik az árnyalatoknak túl nagy fontosságot tulajdonítanak, a tökéletesség magasabb fokára nem emelkednek.

A szakadásoktól félnek az egyházak és ezért nem ismerik el a spiritizmust Isten által adott törvényes eszköznek. De nem is azért adta ezt Isten az embereknek, hogy mindenki a maga módja szerint magyarázza az Igét és mindenki korlátlan szabadságot élvezzen az emberek és szellemek vezetésére.
Akkor lesz erre való az ember, ha már az Isten törvénye szerint való életben, a szeretetben, az alázatosságban, tántoríthatatlan hitben és igazságban levizsgázott.

Akinek a lelkében még több az indulat, a szenvedély a komoly meggondolásnál és belátásnál és több a dicsõség és az uralkodás vágya, a felelõség- és kötelesség- érzetnél,
akiben több a felületesség, az a spiritizmus eszméjének terjedésében gátló akadályt fog képezni.

A spiritizmus eszméjének is nagy hátrányára van az, ha nem arra való emberek vezetik, s akik arra valók lennének, azok szerényen félrevonulva, vagy meghasonlással küzdve kénytelenek az erõszakosok elõl kitérni. A szerepelni vágyók- miután nem Isten szerint járnak, nem is Isten lelkétõl vezetettnek, mert a Szentlélek által vezérelt lelkek már bírnak azzal a megérzõ és megértõ képességgel, hogy minden esetben tudják, hogyan miképpen járjanak el helyesen. Tehát nem a maguk elgondolása szerint, hanem a Lélek szerint, amely vezérli õket.

A vezetõ egyéniségnek csak szolgálva lehet elõbbre juttatni az eszmét, a még tökéletlen szellemek között. Olyan ember azonban kevés van, aki önzetlenül, szolgálva, mintegy magáról megfeledkezve, mindenkinek a javáért dolgozzék.


(folytatás következik)

"Névtelen Szellem" közleményei
(elõzõ folytatása)


A spiritizmust azért adta az Úr, az értelmileg eléggé érett és az érzelmileg eléggé fejlett emberiségnek, hogy általa higyjenek a Jóban. Nem a testnek kedvezõ, s lelket rontó jóban, hanem a mindenre és mindenkire kiható igaz Jóban, amely nélkül nyomorúság úgy a földi, mint a szellemi élet.

A látszatos jó gyökere a rosszban van elágazva, mely a lélek nagy tévedésébõl, a bûnbõl táplálkozik. Vajon az anyagba süllyedt ember részére élõ igazság-e az Isten igéje, ha lépten-nyomon ennek igaz voltát és érvényesítõ erejét nem érzi, nem látja? Vajon ha meg nem gyõzõdik az élet folytatásáról, a síron túli életrõl, hisz-e benne? Érdemesnek találja-e az erényért lemondani, ha az áldozatot követel? Bizonyára nem!

Az élet most, ez utolsó idõkben gyorsabban lüktet, mint ezer évekkel ezelõtt. A földi szellemek szinte lázasan sietnek fejlõdésüket befejezni, jóra vagy rosszra. Érzik hogy nem messze az idõ, amikor a légkör erõi lecsapódva a föld szolgálatába hajtatnak,
amikor meg fog történni az elválás, és a jók a jókhoz, a rosszak a rosszakhoz vonzatnak, egyiknek üdvösségére, a másiknak kárhozatra.

Akik hittek és az igaz Jó szerint éltek, azokra boldogság vár, akik pedig a hamisság felé hajlottak és a gonosznak szolgái voltak, azokra fájdalom vár, akár spiritisták voltak, akár felekezetekhez tartozók. A lélek erõi, melyek a gondolat és érzésvilágban fejlõdnek a cselekedetekben kihatnak a természetes világra, fogják megmutatni végérvényesen az ember értékét.

A szellemtan ismerõi elõtt világosan áll, hogy a spiritizmus nemcsak, hogy nem rombolja le az egyházak által hirdetett igazságokat, hanem inkább alátámasztja, megerõsíti azokat az anyagias, romboló világnézettel szemben.

Feladatunk, az ellentétek áthidalása és a szeretetben és megértésben való munka. Ezt tûzte célul elénk Isten. A mi törekvésünk az, hogy minél több ember és szellem ismerje meg az Isten szeretetét, segítõkészségét és erejét. Ismerje meg az igaz Jót, hagyják el a bûnt, térjenek Istenhez, mielõtt erre nézve a lehetõség megszûnik mert az idõ közel van.

Aki ezt a lelke mélyén megérti, megérzi, legyen az egyszerû földmunkás, vagy igehirdetõ, az minden szavával az igaz Jót törekszik érvényre juttatni és ezáltal áldásává lesz e világnak. Isten, ki e világnak Ura, Teremtõje és Fenntartója, megjutalmazza az utolsó óra munkását. Bûneit, tévedéseit letörli és õt ismét fiává fogadja, az õ mérhetetlen gazdagságában örökséget add.

A béke világában találkozni fognak mindazok, akik az Úr beszédjének hittek, akik megértették, hogy az Úr az, aki megtérésre hívja azokat, akiknek "van fülük a hallásra" akik megértik, hogy az Igében az Úr az, aki hozzájuk szól szellemek, vagy emberek által, és megtérnek bûneikbõl.

(részletek)

Lev Tolsztoj: Gondolatok Istenrõl

... az emberi lélek mindig növekszik, mindinkább tudatára jut a saját szellemiségének, mindinkább közeledik az Istenhez és tökéletesedik. Akár tudjuk, akár nem, ez a folyamat folyton elõrehalad. Ha azonban tudod és akarod azt amit az Isten akar, akkor az életed szabad és örömteljes lesz.

Isten minden emberben jelen van. És nincs olyan lélek, amelyben az õ tudata fel ne ébredhetne.

Ha az ember felismeri és érzi lelkében az Istent, akkor felismeri és érzi a világ minden emberével való közösséget is.

Az ember az önmagában való elmélyedés bizonyos fokánál rábukkan Isten megismerésére.

Szeretet és az ész két különbözõ oldal, ahonnan Istent nézhetjük.

Az igazi vallás nem észbeli vallás; de az igazi vallás nem ellenkezhet az ésszel.

Az élet igazi célja az, hogy megismerjük a végtelen életet.

A szív bölcsessége

Elõdeink hittek a szív bölcsességében, azt mondták róla: égi adomány.
És még azt is mondták: a jóságnak jóság, a szeretetnek szeretet a jutalma.
A lélek valamennyi nagy képessége jutalomra vágyik: a becsület becsületet vonz; a szelídség tompítja a dühöt; a bátorság tettre buzdítja a halvérût; a bölcs belátás megfontolásra inti a vakmerõt; a mértékletesség lecsöndesíti a túlzottan sóvárgót; az érdeklõdés felpezsdíti az érzéketlent; az adakozó példát mutat a fösvénynek, az elõrelátó a tékozlónak.

Élj te is a lélek tudása, a szív bölcsessége szerint!
Álnokok, szemérmetlenek, irigyek, hitszegõk, puhányok, felfuvalkodottak álmodnak nagy lélekrõl. S bár tudják, ostobaság olyan ösvényen haladni, amely sehová sem vezet, mégis csupán álmaikban térnek le róla.
De te tudd: a szeretet útja az egyetlen, amely egyesíti magában a bölcs célt, az okos belátást és a jó szívet.
Tiszta gondolkodás, õszinte, igazlelkû beszéd, tartózkodás és önuralom, kevés szó, szeretetteljes szív, nagy erények, melyek láttán földig hajolnak a fák és felragyognak a csillagok.
(ismeretlen)

Mennyei proféciák

Lényeg, az életünket megváltoztató véletlenek tudatosítása. Az az érzés, hogy a háttérben egy másik folyamat is zajlik.
Melyben spirituális erõ munkál mindenben, amit cselekszünk.
Az emberi élet során elõforduló véletlenek kapcsán újragondoljuk milyen rejtélyek veszik körül életünket ezen a bolygón. Még nem értjük, de sejtjük, hogy a titokzatos véletlenek igazából nem véletlenek. Érezzük, hogy az életnek van egy másik oldala, amelyet meg föl kell fedeznünk egy másik folyamat, amely a felszín alatt zajlik.
Az elsõ felismerés akkor következik be, amikor tudatosodnak bennünk az életünkben bekövetkezõ véletlenek.

Fontos, az új világszemlélet kibontakozásának folyamata. E felismerés történelmi rálátást biztosít a nyugati gondolkodás számára. Szélesebb történelmi perspektívába helyezi jelenkori tudatunkat.
Új magatartásformává válik a tudományos kételkedés, hogy elhiggyenek barmit. Bizonyítékot követelnek fizikai síkon. Az ember ellenõrzése alá vonja a világot".
A tudományos felfedezések azonban nem határozzák meg az ember valódi spirituális helyzetet, de elég ismeretet adnak ahhoz, hogy segítségükkel emelje az életszínvonalát. A természet készleteinek felhasználásával saját életkörülményeit javítja. Eközben tökéletesen eltéved az anyagi biztonság, a földi örömök utáni hajtásban. Önnön kényelme és élvezete megszállott hajszolása közben gátlás nélkül keresztülgázol mindenen, és ilyen módon az összeomlás szélére juttatja közvetlen és tágabb környezetét. Ezt sokan azért teszik, mert nem akarnak illetve nem mernek szembenézni a kérdéssel, miért is élnek. Az eredeti kérdést, hogy mi is történik életük során spirituális értelemben a Földön, fokozatosan félretoljak.
A felismerés megmutatja, hogy a tudat átalakulása elkerülhetetlen. Leleplezi a téveszméket, és ezáltal akarja elérni, hogy föléjük emeljen.

A mindenség egyetlen nagy energia rendszer,
megtanuljuk a korábban láthatatlannak tartott energia érzékelését. Az ezredforduló táján az emberek felfedezik az energia új formáját, amely lényeget képezi minden dolognak, kisugárzik mindenbõl, beleértve saját magunkat is. Ennek az energiának az érzékelése azzal kezdõdik, hogy az ember mind érzékenyebbé válik a szépségre A szépség érzékelése barométer, amely jelzi milyen közel járunk ahhoz, hogy ténylegesen érzékeljük az energiát.
A teljes Univerzum energiából áll, amelyre gondolataink által hatni tudunk. Az elõzõ példánál maradva, nem csak nekünk kellemes hatású, hanem a fának vagy a másik embernek is jólesik, ha megcsodáljuk.
(részlet)
folytatás következik