Isten tízparancsolata

A Sínai-hegyen Istentõl adott parancsok a vallásierkölcsi élet örök érvényû alaptörvényei (Kiv 20). Az embernek Isten és embertársai iránti kötelességeit összegzi. érvényessée minden idõben megmarad, mivel Jézus azt mondta: "Nem megszûntetni jöttem a Törvényt, hanem beteljesíteni" (Mt 5,17).

I. Uradat, Istenedet imádd, és csak neki szolgálj!

Istent felismerve elsõ kötelességûnk a benne való hit, a neki kijáró imádás; hódolat és dicsõítés, uralma kizárólagosságának elismerése.

II. Isten nevét hiába ne vedd!

Minthogy az ember gondolkodása és kimondott szava között szoros kapcsolat van, e hódolathoz hozzá tartozik Isten nevének (és általában az isteni dolgoknak) tisztelete.

III. Az Úr napját szenteld meg!

Istentõl való fûggõségûnket fejezzûk ki azzal, hogy megtartjuk az Úr napját, ezt az idõt (egész életûnkkel egyûtt) Neki szenteljûk, ugyanakkor a földi munkálkodás múlandóságát jelezve és a végsõ nyugalmat elõlegezve munkaszûnetet tartunk!

Az elsõ három parancs Isten uralmának elismeréséhez vezetett minket. Csak ez biztosítja az ember tökéletes szabadságát. A Tízparancsolat második része (táblája) az embertársak iránti kötelességeket tartalmazza, összhangban a természeti törvényekkel:

IV. Atyádat és anyádat tiszteld!

Kapcsolataink közûl elsõ az, mely szûleinkhez fûz, hiszen életûnket és felnövekedésûnket nekik köszönhetjûk. A szûlõi felelõsség és a gyermeki tisztelet egymástól elválaszthatatlan.

V. Ne ölj!

Minden ember élete szent. Az egészség is Isten ajándéka. így kell õriznûnk magunk és mások életét.

VI. Ne paráználkodj!

Az új élet nemzése éppúgy tiszteletet és védelmet kíván, mint az ember teste, s a szerelemben a másik felé megnyíló legbensõbb rejtett valósága.

VII. Ne lopj!

Az embernek a munkával szerzett tulajdonhoz, az életét biztosító anyagi javakhoz való jogát szavatolja ez a parancs.

VIlI. Ne hazudj, és mások becsûletében kárt ne tégy!

Az emberek közti kapcsolatok legfõbb munkálója az emberi beszéd. E nagy adománnyal nem élhetûnk vissza, nem használhatjuk mások kárára. A parancs a nyelvvel elkövethetõ legnagyobb bûnt is jelzi, s általánosságban is elénk állítja az igaz beszédet, mint Istentõl szabott kötelességet.

IX. Felebarátod házastársát ne kívánd!

X. Mások tulajdonát ne kívánd!

Az igaz cselekedetek mellett az igaz érzések, gondolatok, vágyak is az isteni akarat teljesítéséhez tartoznak.
(forrás:katolikus.hu)

Az egyes parancsolatokban foglalt erkölcsi kívánalmak

Az 1. parancsolat

ÉN, AZ ÚR, VAGYOK A TE ISTENED, AKI KIHOZTALAK TÉGED EGYIPTOMNAK FÖLDJÉRÕL, A SZOLGASÁG HÁZÁBÓL. NE LEGYENEK NÉKED IDEGEN ISTENEID ÉNELÕTTEM.
Az ember mindenkor emlékezzék Isten iránti nagy hálatartozására, a bûn fogságából való szabadulására, Isten minden jótéteményére" (Zsoltárok 103:2). Tisztelje és szeresse úgy, ahogy Õ erre méltó: "teljes szívbõl, teljes elmébõl, minden erõbõl" (Máté 22:37; Lukács 10:27). Bûn elhanyagolni Isten megismerését, elfeledkezni a tõle kapott jóról, szabadító kegyelmérõl, és bárkit vagy bármit elé helyezni tiszteletben és szeretetben. "Mindaz, amihez jobban ragaszkodunk, ami csökkentheti Isten iránti szeretetünket és tiszteletünket, Isten helyét foglalja el szívünkben, s abból istent alkotunk magunknak." (E.G. White: Pátriárkák és próféták, Bp., 309. 1.)

A II. parancsolat

NE CSINÁLJ MAGADNAK FARAGOTT KÉPET, ÉS SEMMI HASONLÓT AZOKHOZ, AMELYEK FENN AZ ÉGBEN, VAGY AMELYEK ALANT A FÖLDÖN, VAGY AMELYEK A VIZEKBEN, A FÖLD ALATT VANNAK. NE IMÁDD ÉS NE TISZTELD AZOKAT; MERT ÉN, AZ ÚR, A TE ISTENED, FÉLTÕNSZERETÕ ISTEN VAGYOK, AKI MEGBÜNTETEM AZ ATYÁK VÉTKÉT A FIAKBAN HARMAD- ÉS NEGYEDÍZIGLEN, AKIK ENGEM GYÛLÖLNEK. DE IRGALMASSÁGOT CSELEKSZEM EZERÍZIGLEN AZOKKAL, AKIK ENGEM SZERETNEK, ÉS AZ ÉN PARANCSOLATAIMAT MEGTARTJÁK.
Szorgalmasan törekedjék az ember Isten hiteles megismerésére az õ kinyilatkoztatása, a Szentírás alapján. Ennek igéivel helyesbítse mindig az oly könnyen eltorzuló Isten-képet. Vigyázzon arra, hogy minden eszköz, amivel õt bemutatja (szó, kép, zene) az õ szent és tökéletes lényét hitelesen kifejezõ legyen. Bûn Istenrõl önkényes képet alkotni látható formában a saját elképzeléseink, eszméink által. Bûn szétválasztani, szembeállítani Isten igazságosságát és szeretetét, jobban hangsúlyozva az egyiket vagy a másikat, eltorzítva azt, hogy Õ "féltõn szeretõ Isten", vagyis hogy igazságos szeretete nem tûri meg a bûnt az életünkben.
"Bálványimádók azok, akik a saját bölcsességükben és tanácsukban bíznak,... és ugyanakkor elmulasztják figyelembe venni Isten törvényének kívánalmait." (E.G. White: Review and Herald, 1906. március 5.)

A III. parancsolat

AZ ÚRNAK, A TE ISTENEDNEK NEVÉT HIÁBA FEL NE VEDD; MERT NEM HAGYJA AZT AZ ÚR BÜNTETÉS NÉLKÜL, AKI AZ Õ NEVÉT HIÁBA FELVESZI.
Isten nevét csak akkor ejtsük ki, ha jelenlétének tudatában hozzá szólunk, vagy róla beszélni kívánunk - õszintén, komolyan, méltó módon. Mindent a legteljesebb tiszteletben tartsunk, ami Isten bölcs, hatalmas és tökéletes lényével összefügg. Így például az istentiszteleti helyet, szolgálatot stb. Bûn mindennemû káromlás Isten neve iránt, mert ez ugyanannyi, mint személyének a tényleges bántalmazása. mivelhogy Õ élõ, mindenütt jelenvaló Isten, aki hallja, amikor a nevét kimondjuk! Bármi nemû tiszteletlenség a személyével és tiszteletével összefüggõ dolgok iránt, a bûn jellegzetes fölényeskedését, könnyelmûségét, felülkerekedési, becsmérlési vágyát fejezi ki a nála jobb és igazabb iránt.
"E parancsolat nemcsak a hamis esküvést tiltja. hanem Isten nevének könnyelmû említését is... Az általános társalgás közben történõ meggondolatlan említés. a nevére hivatkozás jelentéktelen dolgok bizonyítására, nevének folytonos ismételgetése - ez mind tiszteletlenség Istennel Szemben." (E.G. White: Pátriárkák és próféták, 310. l.)

A IV. parancsolat

MEGEMLÉKEZZÉL A SZOMBATNAPRÓL, HOGY MEGSZENTELTED AZT. HAT NAPON ÁT MUNKÁLKODJÁL ÉS VÉGEZD MINDEN DOLGODAT; DE A HETEDIK NAP AZ ÚRNAK, A TE ISTENEDNEK SZOMBATJA: SEMMI DOLGOT SE TÉGY AZON SE MAGAD, SE FIAD, SE LEÁNYOD, SE SZOLGÁD, SE SZOLGÁLÓLEÁNYOD, SE BARMOD, SE JÖVEVÉNYED, AKI A TE KAPUIDON BELÜL VAN; MERT HAT NAPON TEREMTETTE AZ ÚR AZ EGET ÉS A FÖLDET, A TENGERT ÉS MINDENT, AMI AZOKBAN VAN, A HETEDIK NAPON PEDIG MEGNYUGODOTT. AZÉRT MEGÁLDOTTA AZ ÚR A SZOMBAT NAPJÁT, ÉS MEGSZENTELTE AZT.
Hat napon át szorgalmasan, lelkiismeretesen tegye az ember minden dolgát. Isten törvényadó szava iránti tisztelete és a személye iránti szeretet jusson kifejezésre viszont a hetedik napi nyugalom parancsának teljesítésében. Teljes igyekezetével törekedjék az ember arra, hogy a hatodik napon befejezze - rendben, szépen - heti munkáját. Így lépjen be mindenekelõtt egy lelki .,nyugodalomba" (Zsidók 4:11 ). Isten parancsa arra irányul, hogy az ember elégedetten pillanthasson vissza heti munkáira, mint ahogyan Õ is ezt tette a teremtés munkája utáni hetedik napon. Szükséges minden bûnt elrendezni Istennel és egymással, hogy igazi, lelki nyugodalmat biztosítsunk magunknak is, és egymásnak is. Isten igazi örömünnepnek szánta a hetedik napot. amit vele való egyéni közösségre, és "szent gyülekezésre" (közös istentiszteletre), valamint egymással és a természettel való közösségre, ezenkívül jó cselekedetekre fordítson az ember.
Bûn tétlenül élni, hanyagolni a kötelességek teljesítését hét közben, és kenyérkeresõ munkát végezni a hetedik napon, amikor Isten önmagával közösségbe hívja az embert.
"Ez a nap gyönyörûséges lesz mindazok számára, akik Krisztus teremtõ és megváltó hatalma jeléül fogadják el... A szombat... emlékeztet a Paradicsom elvesztett békéjére, ugyanakkor elõremutat az Üdvözítõ által újból helyreállítandó békére." (E.G. White: Jézus élete, Bp., 1989, 236. l.)


Az V. parancsolat

TISZTELD ATYÁDAT ÉS ANYÁDAT, HOGY HOSSZÚ IDEIG ÉLJ AZON A FÖLDÖN, AMELYEI AZ ÚR, A TE ISTENED ÁD TENÉKED.
Soha ne feledkezzék el az ember a szülei iránti hálatartozásáról. Ne felejtse el, hogy tehetetlen, kiszolgáltatott csecsemõbõl és kisgyermekbõl õk segítették felnõtt emberré válni. Gyermekkorban szükséges engedelmeskedni szavuknak - hacsak az a lelkiismeret parancsába nem ütközik. Felnõtt korban pedig biztosítani kell a szülõknek mindenekelõtt szeretet- és társigényüket, hiszen az öregkor gyengeségei, betegségei és sokszor a magány csak fokozzák ezt a szükségletet.
A szülõk iránti hála-tartozás a szülõk személyes egyéni gyengeségeitõl függetlenül létezik, annál a ténynél fogva, hogy mérhetetlenül sok szeretetet, törõdést, munkát. anyagi javakat stb. adtak gyermeküknek. Bûn mindezekrõl elfeledkezve, vagy ezeket semmibe véve fölényesen, tiszteletlenül beszélni, viselkedni velük, kívánságaik, testi-lelki szükségleteik mellett közömbösen, részvétlenül elmenni. Bûn idõs korukban nem visszaadni a "viszonttartozást" (Timótheus 5:4), elmulasztani az anyagi gondoskodást, ápolást, szeretõ vigasztalást.
"A tisztelet nemcsak a szeretetet foglalja magában, hanem tisztességtudást, alázatot és hódolatot is, mintha valami királyi fenség rejtõznék bennük." (Luther Márton: Nagy Káté)

(folytatása a következõben

folytatása az elõzõnek

A VI. parancsolat

NE ÖLJ.
Ne álljunk bosszút magunkért, ne fizessünk gonosszal a gonoszért, sõt szeressük ellenségeinket, azaz a magunk részérõl igazságot és jót cselekedjünk irántuk, a nekünk okozott sérelem ellenére is (Róma 12:17-21 ). Jézus magyarázata szerint (Máté 5:21-22) bûn haraggal, gyûlölködõ, megvetõ szavakkal, vagy pedig tettel - testi sértéssel és életet kioltó öléssel - válaszolni a minket ért igazságtalanságokra, sérelmekre. A saját életünk ajándékát is becsüljük meg azáltal, hogy nem a pillanatnyi kívánságokat követjük életmódunkban és szokásainkban, hanem a természet törvényeit igyekszünk megismerni és követni, hogy így megõrizzük egészségünket, és a legjobb teljesítõképességgel szolgálhassunk Istennek és egymásnak.
"Ez a parancsolat vonatkozik... a szenvedõk és nyomorgók elhanyagolására önzésbõl vagy közömbösségbõl; az élvezet hajhászására; a szükségtelen nélkülözésre és az egészséget veszélyeztetõ, mértéktelen munkára is." (E.G. White: Pátriárkák és próféták, i.m.. 312. l.)

A VII. parancsolat

NE TÖRJ HÁZASSÁGOT.
Teljes erkölcsi tisztaságot kíván ez a parancsolat már a házasság elõtt is (hûség már elõre az eljövendõ "egy" iránt), és annak kötelékében is. Csakis olyan tett és viselkedés helyénvaló, amely építi, erõsíti a házastársak közötti bensõ, lelki egységet. A másik szeretet- és társigényének a betöltésére kötelez e parancsolat. A házastárs hûséges támogatását kívánja nemcsak fizikai gondjaiban és szükségleteiben, hanem lelki problémáiban, személyes gyengeségei és hibái leküzdésében is. Bûn a házastársi hûség megszegése paráznasággal. Továbbá minden olyan cselekedet és magatartás, amely a segítõtársi szövetség és a szeretetközösség rombolását, megbántását jelenti.

A VIII. parancsolat

NE LOPJ.
Feddhetetlen becsületességet kíván e parancsolat a felebarát anyagi javainak teljes tiszteletben tartásával, beleértve a becsületes bérért becsületes munka és a becsületes árért becsületes áru elvének követését is. A törvény betöltése ezenfelül megkívánja felebarátunk anyagi megsegítését is, ha ez szükséges, hogy boldoguljon, alapvetõ szükségleteit kielégíthesse. Bûn a felebarát tulajdonát, anyagi javait erõszakosan elvenni, vagy õt megkárosítani bármilyen csaló, igazságtalan, önzõ, kapzsi eljárás által.
"A mesteremberek, munkások, napszámosok azt sem tudják, hogyan szedjék rá az embereket, de azért hanyagul és gondatlanul dolgoznak... Továbbá: így folyik ez teljes erõvel és igyekezettel a piacon és a kereskedelemben is, ahol egyik a másikat nyíltan csalja hamis áruval, mértékkel, súllyal, pénzzel, rászedi ravaszkodással és csellel vagy gyors ötlettel... Becsületes polgároknak hívják õket..." (Luther Márton: Nagy Káté)
"A VIII. parancsolat elítéli a kizsákmányolást, az emberrablást..., és megtiltja a hódító háborúkat... Szigorú igazságosságot követel az élet legkisebb dolgaiban is." (E.G. White: Pátriárkák és próféták, i.m., 313. l.)

A IX. parancsolat

NE TÉGY A TE FELEBARÁTOD ELLEN HAMIS TANÚBIZONYSÁGOT.
Mindenkor csakis igazat szóljunk egymásról és egymásnak. Soha ne ítélkezzünk egymás indítékairól, mert erre nincs erkölcsi alapunk, lévén magunk is hibás, vétkes emberek. Ha felebarátunk életében hibát, bûnt látunk, neki magának négyszemközt kell szólnunk, a megmentõ szeretet indítékával (Máté 18:15-16). Bûn mindennemû hazug beszéd a felebarátnak vagy a felebarátról. Becsületének megsértése nemcsak a bíróság elõtti hamis tanúskodás, hanem a rágalmazás, a pletyka, a megszólás, a társulás mások hangulatkeltéséhez, véleményéhez is.
"Noha mi nem tûrjük, hogy bármi rosszat mondjon is rólunk valaki,... mégsem tudjuk elviselni, hogy másról jót mondjanak. Senkinek sem feladata, hogy nyilvánosan ítélje és ostorozza felebarátját." (Luther Márton: Nagy Káté)

A X. parancsolat

NE KÍVÁND A TE FELEBARÁTODNAK HÁZÁT. NE KÍVÁND A TE FELEBARÁTODNAK FELESÉGÉT, SE SZOLGÁJÁT, SE SZOLGÁLÓLEÁNYÁT, SE ÖKRÉT, SE SZAMARÁT, ÉS SEMMIT, AMI A TE FELEBARÁTODÉ.
Csírájában legyõzni - Isten kegyelme által - minden, felebarátunk személyét, érdekeit sértõ gondolatot és érzést szívünkben - ezt kívánja e parancsolat. Bûn felebarátunk társadalmi helyzetét, házastársát, tulajdonát, képességeit, külsõ adottságait, vagy bármi egyebét kívánni, irigyelni, féltékenynek lenni rá, versengeni vele. Bûn megtûrni és ápolni ezeket az érzéseket és indulatokat szívünkben.
"A X. parancsolat minden bûn gyökerére sújt azzal, hogy tiltja a kívánságokat, amelyekbõl a bûncselekmények erednek." (E.G. White: Pátriárkák és próféták, i.m., 314. l.)

A megtérés és a kereszténység hitelességének próbája
A Biblia szerint az igaz megtérés vagy istentisztelet abban mutatkozik meg, és azon mérhetõ le, ha valaki - Krisztus ereje által - megtartja az erkölcsi alaptörvényt, a Tízparancsolatot.
"Aki ezt mondja: Ismerem õt, és az õ parancsolatait nem tartja meg, hazug az, és nincs meg abban az igazság" (I.János 2:4).
A megtéréskor az ember értelme, szíve, lelke összhangba kerül az erkölcsi törvénnyel, és felismerve a maga bûnnel fertõzöttségét és erõtelenségét, szövetséget köt Istennel, segítségül hívja õt annak érdekében, hogy e szerint a törvény szerint tudjon cselekedni is.
"Mert nem azok igazak Isten elõtt, akik a törvényt hallgatják, hanem azok fognak megigazulni, akik a törvényt betöltik" (Róma 2:13).
Azt az élethossziglan tartó folyamatot, melynek során az ember immár nemcsak a szívében, hanem cselekedetei szintjén és jellemében is összhangba kerül Isten törvényével, megszentelõdésnek nevezi a Biblia. Ezáltal készül el, válik alkalmassá az ember Isten országára, hogy örököse legyen annak az újjáteremtett földnek, ahol "igazság lakozik" (II.Péter 3:13).
(forrás:Mit mond a Biblia)

Hûségünk mérlege

Mindenre van mérõeszköz!
1. A távolságot méterrel
2. A súlyt kilóval
3. Az ûrtartalmat literrel
4. Az idõt perccel
5. Mivel mérhetõ a jellem?

Isten 10 parancsa!
Minden ember adta törvény mulandó, de az Isten parancsolata megmarad örökké!

Az Isten 1. parancsolata:
Én, az Úr vagyok a te Istened, aki kihoztalak téged Egyiptom földérõl, a szolgálat házából. Ne legyenek néked idegen isteneid én elõttem.2 Mózes 20,2-3.

Az Isten 2. parancsolata!
Ne csinálj magadnak faragott képet, és semmi hasonlót azokhoz, amelyek fenn az égben, vagy amelyek alant a földön, vagy amelyek a vizekben a föld alatt vannak. Ne imádd és ne tiszteld azokat, mert én, az Úr a te Istened, féltõn szeretõ Isten vagyok. 2Mózes 20,4-6.
Csak Istent imádd!
Isten arról biztosít, hogy mindenkinek a saját bûnéért kell felelnie. A gyermekek nem szenvedhetnek a szülõk bûnéért. Isten csak azok iránt lehet kegyelmes, akik szeretik és megtartják parancsolatait!

Én János vagyok az, aki ezeket hallottam és láttam: és mikor hallottam és láttam, leborultam az angyal lába elé, hogy õt, imádjam, aki nekem ezeket megmutatta. Az pedig monda nékem: Meglásd, ne tedd; mert szolgatársad vagyok néked, és a te atyádfiainak a prófétáknak, és azoknak akik megtartják e könyvnek beszédeit. Az Istent imádd! Jelenések 22,8-9.

Isten 3. parancsolata:
Az Úrnak a te Istenednek nevét hiába fel ne vedd; mert nem hagyja azt az Úr büntetés nélkül, aki az õ nevét hiába felveszi. 2Móz. 20,7.

Isten 4. parancsolata:
Megemlékezzél a szombatnapról, hogy megszenteljed azt. Hat napon át munkálkodjál és végezd minden dolgodat; de a hetedik nap az Úrnak a te Istenednek szombatja. Semmi dolgot ne tégy azon se magad, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálóleányod, se barmod, se jövevényed, aki a te kapuidon belõl van. Mert hat napon teremtette az Úr az eget és a földet, a tengert és mindent, ami azokban van, a hetedik napon pedig megnyugodott. Azért megáldotta az Úr a szombat napját, és megszentelte azt.
2Mózes 20,8-11.
1.A szombat a hatnapi teremtésre és a Teremtõre emlékeztet bennünket
2. Annak okáért az embernek Fia a szombatnak is ura. Márk 2,28.

Szeresd az Urat a te Istenedet.
1. Isten tízparancsolata két fõ részre oszlik:
2. 1-4. ember Isten iráni viszonya
3. 5-10. az ember-ember iránti viszonya

Isten 5. parancsolata:
Tiszteld atyádat és anyádat, hogy hosszú ideig élj azon a földön, amelyet az Úr a te Istened ad tenéked. 2Mózes 20.12.
Aki tiszteli Istent, az tiszteli szüleit is! Aki nem tiszteli szüleit, az Istent sem tiszteli!

folytatása a következõben

folytatása az elõzõnek

Isten 6. parancsolata:
Ne ölj.
Aki gyûlöli az õ atyjafiát, mind embergyilkos az: és tudjátok, hogy egy embergyilkosnak se nincs örök élete... 1János 3,15.

Isten 7. parancsolata:
Ne paráználkodjál!
Hogyan tartsuk meg? Mint a liliom a tövisek közt, olyan az én mátkám a leányok közt. Mint az alma az erdõnek fái közt, olyan az én szerelemesem az
ifjak közt. Énekek Éneke 2,2-3.
Nem tett ilyet egy sem, akinek még volt lelke. Malakiás 2,15.
Õrizzétek meg azért a ti lelketeket, és a ti ifjúságotok feleségét meg ne csaljátok. Malakiás 2,15.

Isten 8. parancsolata:
Ne lopj
1. Nem dolgozik becsületesen.
2. Céltalanul él
3. Lopja a napot

Isten 9. parancsolata:
Ne tégy a te felebarátod ellen hamis tanúbizonyságot. 2Mózes 20,16.
Ne romboljuk mások tekintélyét." Ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek"

Vizsgáld meg önmagadat
És ne felebarátodat.
Nézd önszívednek bûnét,
Ne embertársaidét...
Ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek
Jusson mindig eszedbe,
Hogy minden test olyan gyenge:
Embertársaidat ne bíráld,
Csak Istenedet szolgáld!


Isten 10. parancsolata:
Ne kívánd a te felebarátodnak házát. Ne kívánd a te felebarátodnak feleségét, se szolgáját, se szolgálóleányát, se ökrét, se szamarát, és semmit, ami a te felebarátodé 2Mózes 20,17.

Meddig érvényes Isten Tízparancsolata?
Könnyebb pedig a mennynek és a földnek elmúlni, hogy nem a törvénybõl egy pontocskának elesni. Lukács 16,17.

Lehet-e Isten országának örököse az, aki nem tartja meg Isten tízparancsolatát? Nem! Boldogok, akik megtartják az õ parancsolatait, hogy joguk legyen az élet fájához, és bemehessenek a kapukon a városba. Jelenések 22,14.

Szeretnénk-e Isten országának örökösei lenni?
Jó mester mit cselekedjem, hogy örök életet nyerjek? Máté 19,16.
Ha pedig be akarsz menni az életre, tartsd meg a parancsolatokat Máté 19,17.
(forrás: Mennyei mérleg.hu)

Kérdezõ: ISTEN PARANCSAIRÓL...

1. A tíz parancsról kérek részletes tanítást.
2. Gyermekeim miért engem választottak szülõnek?
3. Elõttem álló utaimról kérek véleményt.

HANG: "Drága Gyermekem!

1. A tíz parancsot a két fõparancs foglalja össze. Az elsõ három parancs arra szólít fel, hogy szeresd az Istent, éspedig belülrõl kifelé indulva. Tehát gondolat (összeszedett ima), szó (fegyelmezett beszéd), cselekedet (az Úr napjának megszentelése).
A második fõparancs az ötödik, hatodik, hetedik, nyolcadik, kilencedik és tizedik parancsot foglalja össze: szeresd az embert, éspedig kívülrõl befelé. Tehát cselekedettel (ne ölj, ne paráználkodj, ne lopj), szóval (hamis tanúságot ne tégy), gondolattal (másnak házastársát, értékeit, ne kívánjad). A negyedik parancs, amely a szülõ-gyermek viszonyára utal, gondolkodás átalakítást kíván, (szülõk tisztelete), mivel tisztelni csak azt lehet, aki tiszteletre méltó. Meg kell tehát találnia minden gyermeknek azt, ami miatt szülei tiszteletre méltók.
Ha bõvebb tanítást igényelsz e parancsokról, akkor a különbözõ hittankönyvekben bizonyára hozzájuthatsz ehhez.

2. E kérdésedre nem lehet konkrét, gyakorlati választ adni. Csak azt mondhatom, amit mindenkinek mondanék egy ilyen kérdésre. Minden gyermek egyrészt azért választja szülõjének azt, akit választ, mert úgy látja, hogy sorsvonalának gubancait így tudja legoptimálisabban leoldani. Másrészt pedig azért, mert az is világos, hogy a szülõnek is így lesz legoptimálisabban alkalma arra, hogy lelkileg megfelelõen tudjon fejlõdni. Tehát nemcsak a szülõ neveli a gyermeket, hanem a gyermek is, tudatlanul is, neveli a szülõt!

3. Minden utadon tudnod kell, hogy Én, a te Jézusod, vagyok az ÚT! Teljesen mindegy, hogy merre jársz, Engem, Jézust, mindenkor és mindenhol ÚTKÉNT kell vállalnod. Ez pedig azt jelenti, hogy alapállásod mindenkor a másokra, másikra figyelés kell, hogy legyen. Ebbõl az alapból kell vállalnod, hogy nem ártasz senkinek, megbocsátasz mindenkinek, és segítesz ott és úgy, ahogy erre lehetõséged kínálkozik.
Megáldalak SZÍVEM SZERETETÉVEL!
(Idézet a Hang könyvbõl)