Nostredamus jóslatai - Magyarországról is -

Tények és Legendák 2012-rõl

2012 itt a világvége? Majdnem minden évre jut egy világvégejóslat.Emlékezzünk csak vissza 2000-re amikor minden tv-csatornán egy Nostradamus film ment. 2012 merõben más. 2012-re esik Nostradamus jóslata(ami eddig mind valóravált) és a maja naptár vége, a legendák az "istenek" visszatérése.

Nostradamus eddigi jóslatai: Szúnyogképû emberek pusztító fegyverekkel(gázmaszkos katonákgépszórókkal)
Hatalmas fém szitakötõket látott-(helikopterek)
És megjósolta a World Trade Center leomlását:
A nagy víz másik oldalán -(a tengeren túl, az-az Amerikában)alászáll két nagy madár, -(a repülõgépek, amirõl Nostradamus nem tudta micsoda és madárnak nevezte)a királynõ kinek keze tüzet tart, s trónja vízbõl emelkedik, -(A szabadságszobor NewYork-ban, tényleg van koronája, és Statin kis szigetén áll a szobor, nemsok választja el a víztõl)látja amint a két ördögi torony leomlik" -(Ez a sor utal a World Trade Center leomlására)

Ez a töbszázéves jóslat tökéletesen leírja a world trade center katasztrófáját.

A harmadik világháborúról Nostradamus jóslata :

"Arab vezér, Mars, Nap, Vénusz az oroszlánban.
Az egyház uralma a tengeren összeroskad,
Perzsia táján közel jó egymillió készen
Bizáncot, Egyiptomot kígyókkal(?) megtámadni."
"Béke közeleg egy oldalról és háború
Soha nem volt szorongatás ilyen nagy,
Sírnak férfiak és asszonyok, ártatlan vér a földön,
És ez lesz Franciaország egész széltében."
"Tûz a levegõégbõl a királyi épületre,
Midõn a háború fénye alábbhanyatlik,,
Hét hónap nagy háború, gonosz emberek halála,
Rouen, Evreux a királynak nem fog hiányozni."
A harmadik világháborút a 21.Szd elejére teszi, a kirobbantójáról, és a körülményekrõl szóló jóslatai a jelent tükrözik.
Nostradamus lát egy idõsebb embert aki lehet Jhn McCain szenátor.A 3. antikrisztus neve MABUS.
az elsõ Napoleon, a második Hitler a harmadik MABUS. obMA és BUSh nevét összeolvasva megkapjuk a harmadik antikrisztus nevét. Azért ez elég megdöbbentõ "véletlen" hogy a világ 2 vezetõ személyiségének neve pont egybeesik az antikrisztus nevével.
"A nagy birodalom a tengerbe fúl,
a hatalmasok felosztják az új földeket."
"Lángoló keresztek övezik
az új fekete császár útját."-(ez a sor ismét Obmára utalhat)
"Mikor az igaz beszéd fejedelme
hatalmát gyengülni érzi,
barna esõ hull Pannónia földjére."
Következõ érdekes párhuzam a jelennel, és a jóslattal:

"Keletrõl nyugatra indul, és meghódítja Európát a hun magok fajtája"-ez a mondat valóban Mrvai Krisztina és a Jbbik sikereit tükrözheti?

A "világvége" idejét a kínai napfogyatkozás utáni 3.évre teszi
Ez a napfogyatkozás 2009. júl. 21 reggelén volt megfigyelhetõ. 2012 elõt 3 évvel.

Már magában ezek a jóslatok elgondolkodtatóak, de, hogy Nosztradamus jóslatai pont egybeesnek a Maja naptárral, és "világvégével". Érdekes véletlen.

A maja naptár egy rendkívül pontos a 20-as számrendszt használó idõmérõ eszköz.
Pontosabb a Gergely-naptárnál. A maja naptár 2012 december 21-vel ér véget.Egyes régészek világvégeként fordították a naptár végét, mások szerint nem világvége, csak egy korszakváltás fog bekövetkezni amikor visszatérnek az istenek ide a Földre.
A legendák szerint a maják istenei réges régen ellátogattak a földre, segítették és megajándékozták az embert, és meghagyták visszatérésük idõpontják. A maják szobrai, és rajzai elképesztõek és érthetetlenek, emberi alakokat ábrázolnak ismeretlen tüzet lövelõ,mítikus eszközökkel. 2012 az újabb találkozás idõpontja volna a különös eszközöket használó isteneikkel?

Mindenesetre elég sok az egybeesés sajnos senki nem tudja a teljes igazságot de minél több elméletet,tényt és legendát hallunk annál közelebb kerülhetük a megfejtéshez.
(ismeretlen forrás)

"Nostredamus jóslatairól video"







video.xfree.hu/?n=jcsige|47c6aff94b6bd259e3421f49984fa968

Nostredamus e jóslatokat halála elõtt (1566-ban) Zrinyi Miklós kérésére írta Magyarországról.
IM.




Nostradamus jóslatai Magyarországról

Nostradamus jóslatainak azon része, amely Magyarországgal foglalkozik. A vers (99 szakasz) végén találhat rövid utóiratot a mûhöz.

Szentmihályi Szabó Péter könyvébõl
1
Fején vaskorona,
mely a vállát nyomja,
egyszer elárult már,
egyszer visszavonta.
Pannonföldre lépett
Keletrõl az ördög,
s a nép megválasztja,
kit nemrég megdöntött.
2
Köpcös fogadós képtelen
a Történész helyére lépni,
Bagolynak csúfolják, de nem
Madarak segítségét kéri,
nem vár rá dicsõség, sem õrség,
csak elmulasztott lehetõség.
3
A Történész csak három évre
lehetett országa doktora,
idegen hadak elmennek végre,
s majdnem megtörténik a csoda.
Nyugat kapuja félig nyitva áll,
de gyûlölik sokan a beteg férfit,
kit népéhez bilincsel lassú halál,
s késõ, mire szerepét megértik.
A kapu a temetés után bezárul,
beszélni fognak róla, nagy királyról.
4
Jön egy kövér bölény, ki félti népét,
s úgy szónokol, akár a színpadon,
nem tudni, vajon szolgált-e kémként,
akikért szólni fog, azoknak árt nagyon.
Egyedül van, s ereje nem lohad,
folytonos küzdésre termett,
maga mellé állít még másokat,
kik Istent ismernek, s nem kegyelmet.
5
Pufók, kis ember a bölcs tanácsban,
bolondnak tartják, s az is talán,
mindig az igazság oldalán van,
csak az igazság nincs az oldalán.
Sokan nevetnek rajta majd,
De a vidéki nép még nagyra tartja,
s ki korán nevetne, magára hozna bajt,
lesújt reá a csörgõsipkás kardja.
6
Akkor a nagy folyó majd visszafelé folyik,
rettentõ monstrum a folyót elzárja,
kõbõl és vasból van a szörnyeteg itt,
s a legnagyobb várost fenyegeti árja.
Háború fenyeget a nagy folyó miatt,
elfogy az ivóvíz, a föld is kiszárad,
Az emberi gonoszság ettõl visszariad,
a két nép mégis megmarad barátnak.
7
Zsarnoki eszme katonája sokáig,
Keleten nevelik hazája ellen,
hûsége idegen mezben kiviláglik,
helytartó nem lesz a szabad szellem.
Élére áll a reménytelen forradalomnak,
bár sejthetõ: nem lesz számára kegyelem,
gyilkosai négy évig hazudoznak,
temetik jeltelenül a díszhelyeken.
Ki vállalná örökét, nem akad senki,
népe emlékezni nem tud, csak temetni.
8
Kelet helytartójaként kövér kis ember
jön Pannonföldre, telve gyûlölettel.
Hosszú börtönévek disznóvá hizlalják,
rövid országlása csúfos véget ér
Erõszakos halálát sokan kívánják,
hamis nevét kísérik átkok,
a nép sosem felejti gyászos országlását,
számûzetésben hal meg kárhozottan.
Emlékmûvét ledöntik, képeit elégetik,
az Úr írmagját is kiirtja onnan.
Nevetség, szégyen tárgya lesz, aki követte,
s kénköves pokolra jut, ki hitt neki.
9
A Történész vérébõl
és mesterségébõl való,
fáradhatatlanul dolgozik,
szárnyak nélkül is sokat repül,
sokan támadják, és csak a hó
ad nyugalmat néki itt.
Külországokban védi Pannóniát,
messze földön ismert a neve,
de megváltozik gyorsan a világ,
s õ nem akar változni vele.
10
Lett volna nagy világcsodája
a Kárpátok középsõ részén,
a szittyák sokasága várta,
több nációnak sarja rá lenézvén.
Nem vala ugyan elég arany,
de a cselekvés is hibádzik,
gyönge vezérek érte hasztalan
küzdenek, gyõz a fukar másik.
A Duna mellett elmarad az ünnep,
a vidékrõl sokan elmenekülnek.
11
Jön majd egy ember, a második
millennium után, ki felette áll
minden torzsalkodásnak: Õ lesz az itt,
ki Pannonföldrõl Istenhez kiált,
és Isten meghallgatja imádságait.
Õ lészen az, kinek uralkodása folytán
Pannónia ismét erõs lesz és gazdag,
nagyobb lesz, mint akármely szultán,
az õ szavára minden országban adnak,
s önként kezére bíznak minden hatalmat.
12
Nagy dinasztia utolsó sarja,
az utolsó király fia nem lesz király,
könnyen vált nyelve germánról magyarra,
nyomdokaiba nem lép senki már.
Soká tagadja õshazája,
ám keblére fogadta õt Pannónia,
az õsök bûne nem hull vissza rája,
s jogar nélkül is büszke lesz fia.
13
Börtönben ült sokáig,
s kezéhez vér tapadt.
kísértette a másik,
kit gyáván elárult, súly alatt.
Lázadás juttatta trónra,
amelyet eltiport,
király lehetett volna,
de Ruszföld bolondja volt.
14
Kemény fõpap börtönben töretik,
meg nem alázkodik pribékek elõtt,
Két hét boldog szabadság után a hit
sem elég, levágnak minden hit-nevelte fõt.
Ismét tömlöcben, mégis szabadon,
otthon de idegenben, hosszú évekig,
idegen oltalomban lelkeknek oltalom,
már életében szentként tisztelik.
15
Nemes család sarja, mégis a köz
érdeke nyûgözi le életében,
folyókat rendszabályoz, partot összeköt,
s tudósokat növel rég elfecsérelt pénzen.
Királya híveként szít forradalmat,
népe szolgájaként magába réved,
s midõn egész Pannónia reszketve hallgat,
egyetlen lövéssel vet önmagának véget.
16
Amíg külhonban jár a fõminiszter,
õ védelmébe veszi a régi forradalmat,
melyet besároztak, de réges-régen egyszer
már megrendítette a gonosz birodalmat.
Nagy zûrzavarban sok álarc lehull,
ki árulónak tartja, ki bölcs vezérnek,
s bár sokan bíznak benne változatlanul,
a nép hamar felejt, és mindent késõn ért meg.
17
Nagy hajós, ki tengerét elveszti,
régens, de felette nincs király,
helyette nem kormányoz senki,
s a vérzõ ország lassan talpra áll.
Germánia véres hatalmát gyenge
hazájától erõvel távol tartani,
s bár Ruszföldtõl békét szeretne,
szétfoszlanak szép álmai.
Számûzve hal meg, csaknem elfeledve,
szabad hazában lesz majd eltemetve,.
Vesztes országnak nincs gyõztes vezére,
hosszú az árnyéka és erõs a fénye.
18
Magyar fõpap, magyar, s mégsem magyar,
az erdõn túl bátor tanúságot teszen.
Mindkét nép megérti a pap mit akar,
testével védi õt, s gyûlik utcán-teren.
A zsarnok hatalma, undorító gõgje
megrendül. Gyorsan elfogják s kivégzik,
a nép örvendezik, ám összefogni dõre:
szabadságát már rég elnyomói védik.
19
Ki germánoktól kap gonosz hatalmat,
lerombolt ország és vérzõ város felett,
meghosszabbítja kínjait minden magyarnak,
és sötétségbe taszítja majd a nemzetet.
Nyugatot kívánja védeni Kelet
vörös hordái ellen utolsó csepp vérig,
de visszájára fordul haza és becsület.
A gyõztesek a gonosztevõket kivégzik.
Reménytelen harcban hozott bármely áldozat
a vezér fejére visszahulló örök kárhozat.
20
Nevezik õt mint magyarok elejét,
éljenzik is, de gyorsan belefagy a szó,
titok felhõzi homlokát, s nevét,
a nép választja, és mégsem a nép.
Bölcs ítélkezésre személye való,
a pennát tartja jobban a jogarnál,
nem mindig szól a Mérleg nyelvén,
s ha ajkáról a mosoly kihalt már,
társai feledik, jó sorsa betelvén.
21
Láthatatlan sugárzás képe nagy
erõre kap, mindenki látva látja,
állam lészen államban, s a vad
gonoszság, hatalom s aranyak vágya
gyönge vezetõt emel a székbe:
A tudós férfiú a cselszövényben
él s visszaél a joggal, ez sokaknak tetszik,
de hazugsághalmazát a kékben
a zöldek sohasem felejtik.
22
Királyi kastély Párizs mellett,
lészen magyarok szégyene,
kik kényszerû békét szereznek,
hazát árulnak el vele.
Mit Árpád vére vérrel szerzett,
vesztik egyetlen perc alatt,
jövevények mindent megesznek,
hegyek leválnak, a síkság marad.
23
Eljön a nap, a kövér törpét
elsöpri majd a népharag,
sok sebet rövid szabadság föltép,
s emléke örökre fönnmarad.
Keletrõl jönnek nagy ármádiák,
mögöttük szürke, olcsó árulók,
saját anyjukat is megtagadnák,
kitüntetik a rosszat, gyilkolják a jót.
24
Sanyarú fiskális, szamárfülekkel,
kétszer akarja Pannónia vesztét,
másodszor székébõl önként felkel,
s vigyorog azokon, kik vesztét keresték.
Gyûlölt adószedõ, pokolra szállván
díszhelyre invitálja a Sátán.
25
Király lehetne, de csak herceg,
a magyarok királyként tisztelik.
Istenben hívõ, uralkodásra termett,
a Császár ellen vezérli híveit.
Úr és paraszt szolgálatába áll,
a magyar szabadság szárba szökken,
de nem lehet belõle nagy király,
pogány tenger partján hal meg számûzötten.
26
Jön majd idõ, hogy szinte eltûnik
Pannonföldrõl, ki magyarnak született,
fiaikat az anyák meg sem szülik,
s a hágókon át jönnek barbár seregek.
A magyaroknak még nevét is lopják,
s rettegnek még emléküktõl is.
Már csak nevében lesz Magyarország,
s nevében minden egyezség hamis.
27
Még nevét is csak kölcsönözte,
merev vigyor, hazug pufók.
Nincs különbség Júdás és közötte,
még õsei is csak árulók.
Úgy tûnik el a történelembõl,
hogy szinte még jelen se volt,
vigyorában a tikosrendõr,
semmirekellõ, élveholt.
28
Nagy, barom ember, rossz paraszt,
a világot járja, mint király,
minden szava törvénytelen malaszt,
saját nyelvén makog ha szólni áll.
Aljas és gyáva volt, akár az állam,
része nem volt, csupán a rothadásban.
29
Magyarhon közepén nagy sátrat levernek,
félig titokban, de üldözést se félve?
legjobbjaiban gyûlik ott a nemzet,
hitük szerint egy újabb ezredévre.
Mikor megint összegyûlnek,
kipróbált régi köztük már alig.
De a sátor nem semmisül meg,
konokul õrzi régi álmait.
30
A Hóhér mögött õ a fõminiszter,
Mindenre gondja van, mi gondolat,
azok fogják cserbenhagyni egyszer,
kik melengették tüzénél hátukat.
Kezében futnak össze mind a szálak,
egymás ellen állít polgárt, parasztot,
sírján követ, virágot nem találnak.
Õ tiltott és tûrt - a Hóhér akasztott.
31
Egy hitvány péklegény mindent elárul,
amit csak lehet Pannóniában,
nem magyar vérbõl, nem magyar vágyból,
s nem nyughatik pokolra szálltan.
Keleti zsarnokok nyomorult bábja,
habzó száját a halál lezárja.
Több szót nem kell rá vesztegetni -
múltja vörös ködben, és a neve: senki.
32
Keletrõl jönnek, mint szabadítók,
ám hódító hordák, durva gyilkosok.
Megölelik, s elhurcolják a bennük bízót,
gonosz tanuk minden fõt átmosott.
Országuk neve térképrõl eltûnik,
s haduk vér nélkül majd kiódalog,
de soká felejtik ocsmány bûneik,
s jelképüket, a gonosz csillagot.
33
A gyenge gróf csinál rossz forradalmat,
nagy háború után mindent feladván,
nem ad fegyvert minden magyarnak,
áruló õsök gyöngesége arcán.
Átadja hatalmát gyáva idegennek,
ki hiába számít lángoló Keletre,
a gróf és hívei is külföldre mennek,
s Pannónia hárma zsugorodik egyre.
Egyszer talán a gróf majd visszajön még,
de mindenkinek csak kellemetlen emlék.
34
Költõk királya, jobbágyok utóda,
frank nyelven is szól ékesen,
éhezõk helyett is éhes szabad szóra,
nem tántorítja vénsége sem.
Szilárd, de óvatos, hallgat, de bátor,
zsarnokokkal koccint és vitázik,
mindenben alkotó, s bár mit se másol,
fölébe nõ holtában is az ifjú másik.
35
Egy ifjú ember, hiú, csalárd,
pártot cserél és behajtja bérét,
miniszter lesz és megvetésre szánt,
nevét nem õrzik könyvek, arcát érmék.
Tudásból néki nem túl sok jutott,
erkölcsbõl még annál is kevesebb:
jogtalanágból doktorált, s elmaradt a jog.
Pártjának szégyene: miniszter lehetett.
36
Családtól elszakítva Magyarhon ellen
nevelik, harcos anyjának mégis utóda lesz,
Isten kedvét leli a Nagy Fejedelemben,
s a császárra lázadása csaknem végzetes.
Minden, mit tesz, felsõbb és tiszta szellem
nyomát hordozza: sok évig róla énekelnek
és visszavárják, de elhagyottan, számûzötten,
pogány tenger partján nyer végsõ kegyelmet.
37
Alacsony sorból jött ifjú legény,
kinek Isten nem sok évet enged,
de senki sem tesz túl a szellemén,
legnagyobb poéta lesz, kit Pannónia termett.
Vándorol sokat, és gyorsan él,
egész világra szól minden sora,
csontjait õrzi délen csatatér,
nyugvóhelyét nem lelik soha.
38
Fiatal oroszlán, tiszteletreméltó,
bátran élteti a régi forradalmat,
de az öreg oroszláné lesz a végszó,
ifjúra vének ritkán szavaznak.
Sok kacskaringós utat mér be,
míg Istentõl rászabott útját bejárja,
de eljut a legnagyobb tisztességre,
és sokáig néki nem lesz párja.
39
Fiatal arc, hamar lesz elsõ ember,
de az elnyomó rend bevégzi õalatta.
Hazugságból nem jön létre rendszer:
valaki lehetett volna, s nem jött el a napja.
Okos fiú, gondol a jövõre,
pénzzel foglalkozik, nem politikával,
Bõre alatt is pénz van, és vastag a bõre,
de nem jut magasra árulása által.
40
Idegen uzsorás sok magyar arannyal
kiszolgál elnyomót, idegen hatalmat.
A kis ország felett sötét angyal,
az Uzsorásnak csupán aprócska gyarmat.
Undok pofája akár az ördögé,
számolatlan pénzt nem ád, csak tanácsot,
eladja országát, mely sosem volt övé,
s vagy a tenger végez vele, vagy a rácsok.
41
Magyar uzsorás sok idegen arannyal
kiszolgál elnyomó idegen hatalmat.
Kis ország felett sötét angyal,
az Uzsorásnak csupán aprócska gyarmat.
Undok pofája akár az ördögé,
számolatlan ad tanácsot, csak pénzt nem,
eladja országát, mely sosem volt övé,
gyilkos kór végez vele, vagy szégyen.
42
Moszkóviában szolgál, de megmarad
magyarnak. Sokat szenved belül,
de érdekli minden színdarab,
s minden szerepben próbál emberül.
Mikor a ruszok elmennek végleg,
õ zászlót lenget és majdnem király,
de akkor nem kell a gyanakvó népnek,
s mindig csalódik, ha jobb szerepre vár.
43
Paraszti sorból jõ a krónikás,
Pannonföldön talán a legnagyobb.
Elbeszélni nála jobb nincs senki más,
mézként csurognak ajkán régmúlt századok.
Tudós költõ, szerény és hallgatag,
sok hosszú énekéhez idõ kell neki,
bár nyelvében mindig õ a gazdagabb,
hírét csatában halt barátja elfedi.
44
Bölcs ember, a jogok tudósa,
szerény és nagyhatású szónok,
nem volt ilyen kétszáz év óta,
törvényben mér sok országos gondot.
Amit fegyverrel el nem ér ország,
eléri azt õ türelmes gondolattal,
általa békül meg magyar és osztrák,
köt egyezséget az ördög és az angyal.
45
Párhuzamos vaspályán futó kocsik
hálózzák majd be a szárazföldet.
Pannónia földjén e kocsik vezetõi
mutatnak majd erõt elõször egyedül,
a gonosz önkénnyel szemben,
de aggódik s még mindig gyáva a nép,
mely egykori kínzóitól remél alamizsnát.
46
Orosz fogolyként orosz megbízott,
nagy, vesztes háború után.
Hazatér, s orosz respublikát
erõltet rá a népre. Néhány hónapos
uralma vért és szenvedést hoz.
Oroszhonban, tömlöcben végeznek vele,
és senki sem siratja, egyetlen nemzet
sem vállalja õt, szobrát is ledöntik,
s emlékét felejtik, akarnok árulóét.
47
A legnagyobbak közt is legnagyobb
lesz századában, bár népét ostorozza,
poétaként csillaga fent ragyog,
de bûn és tévelygés a földi sorsa.
Megér nagy háborút és gyönge forradalmat,
ágyban hal meg, sokan golyótól halnak.
Szülõhelye, bár késõbb nevén nevezik,
idegen föld lesz, s országa szétesik.
48
A hangszerek királyán õ uralkodik,
megírja szörnyû éjszakák zenéjét,
Kelet s Nyugat hangja vegyül el itt,
vulkáni láng, s hideg akár a jég.
A nagy háború elõl messze vándorol,
s magányosan hal meg távol valahol.
49
A kétezredik év után hamar
nagy lesz az ország és erõs,
visszatér hazájába mindegyik magyar,
s magyar földben nyugszik minden õs.
De a magyar föld része lesz a nagynak,
erõs királyság, melynek nincs határa,
a keresztények farkasai már nem ugatnak,
Krisztus ellenségeit a föld kizárja.

50
Legszebb szavak írója Erdõelvén,
békés, komoly, bátor és konok,
drámákban csordul könnye történelmén,
s helyén marad, bár sokak türelme fogy.
Szelíd szava sok századokra termõ,
magyar igéje sosem szól zsarnokul,
sosem tolakszik, mégis õ az elsõ,
idegen zsoldosoktól félig megvakul.
51
A hazaáruló nagykövet lett
a pribék fõkancellár.
A honatyák még mekegnek,
a nép béget, a nyírás mehet már.
Ez az egész nép szégyene,
sírnak, kik rosszul szavaztak,
Mária szíve is vérzene,
ha országát akarta szabadnak.
52
Lesz néhány esztendõ, mikor
remény csillan fel Hungáriának,
megszabadul elnyomóitól,
de az aljanép újra támad.
Eltorlaszolják a város útjait,
hazug szavakkal bódítják a népet.
A vörös és a sárga összefog megint,
a szabadság elbukik, mihelyt felébredt.
53
Volt katona, rab és miniszter,
nem fogadta be semmiféle kaszt.
Nem paktált le semmiféle hittel,
maradt magyar író, paraszt.
Csizmája senkit nem taposott lejjebb,
fehér ingén nem hagyott semmi szennyet.
54
Rövid kancelláriában ostoba kis ember,
még azt képzeli, Moszkóvia mögötte,
fenyegetõzik fehér veszedelemmel,
pedig már kevesen szavaznak vörösre.
Békében átadja csekély hatalmát,
feledik szolgái és kiebrudalják.
Elvonul csöndben, magányos farkas:
akkor legbölcsebb, mikor nem hatalmas.
55
Az Isten és a béke híve,
latin s görög auktoroknak doktora,
poéták királya, s erõs a szíve,
de a torka nem lesz erõs soha.
Lakozni majd felmén a hegyre,
de csak, hogy pokolra szálljon,
két nagy háború fogja keretbe,
szótlan szavát lezárja csöndes álom.
56
Géniuszt nevel a nincstelen család,
kit zavaros kora nem ért meg,
verseiben ott lesz az egész világ,
zavart elméje egyre messzebb téved.
Csókra és otthonra nagy benne a vágy,
s ifjan vet önnön életének véget,
mûveit okosan kisajátítják,
s minden javára billen majd a mérleg.
57
Ügyvéd, író, kit bebörtönöznek,
szónok, kire mindenki hallgat,
a nemzet néki sokat köszönhet:
a császár gondot és forradalmat.
Hosszú életében csak reménykedik,
pártfogókért megy nyugatra és keletre,
bukott ügyét szentként megõrzi hit,
hogy egyszer meggyengül a Sas és a Medve.
58
A második millennium után
a víz csak csordogál, a föld kiszárad,
forró aszály söpör át Hunnián,
s keletrõl menekvõknek nem vet gátat.
A Danubiuson száraz lábbal
átkelhet bárki, ám háborúk miatt,
mit vívnak három szomszédos királlyal,
a nép Danubiuson túlszalad.
59
A céhek nagyobb céhekbe olvadnak,
vagyont szereznek s elárulják
a céhek munkásait. Eljõ a nagy nap,
megváltoztatnák a munka sorsát,
de az éhesek otthon maradnak.
A nagy kövér céhfõnök mindent elárul,
mégsem menekülhet a pusztulástúl.
60
Nagy zeneköltõ, leghûbb nemzetéhez,
szárnyakra kelti a népi dallamot,
melódiájában legszebb lesz az ének:
magányos élõ, diadalmas halott.
Szent öreg a zsarnokság alatt -
örök tanító: bölcs, komoly, szabad.
61
Piszkos körmû vállalkozó
vállalkozik nevetséges szerepre,
lesben áll, ide-oda vadorzó,
de kancellár belõle sosem lehetne,
a szépfiú államférfiúnak csúnya,
szerepcseréit a ország megunja.
62
Lesz majd, hogy a pénz egyre kevesebbet
ér, s az emberek apraját eldobják,
és hiába lesznek a pénzek egyre szebbek,
súlyuk miatt már a koldusok sem hordják.
Értéke nem lesz semmi a munkának,
és nem lesz semmi haszna a pénznek,
uzsorások magyar földre licitálnak,
gazdagok helyett fizetnek a szegények.
63
Szabad nép elsõ kancellárja,
nem gyáva, de nincs hatalma,
a forradalmat nem kívánja,
király iránti hûségét bevallja.
Gróf ugyan, de mégis forradalmár,
hõs és vértanú, ki mindenkit kímél,
emlékszik róla szószék, katedra, oltár,
s golyó végez vele, bár szánva volt kötél.
64
Új betegségek támadnak egyre,
ellenük nem nyújt segítséget senki,
Délrõl húzódik Nyugatra, Keletre,
elõlük senkinek sincs hova menni.
Magyarország gonosz múltjába téved,
Európában itt lesz legrövidebb az élet.
Gyilkol a vörös és pusztít a sárga,
csak a zöld nem visz a pusztulásra.
65
Ne szokjátok meg a zsarnokságot,
ne szokjátok meg az apró lépéseket,
ne tûrjétek el a zsarnokságot
az ártatlanság könnyen lépre megy.
Ne hagyjátok, hogy visszajöjjenek,
mert idejük hamar leáldoz,
ne támogassatok hamis törvényeket,
a múltból ezt üzeni Nostradamus.
66
Róka, s hiéna vezeti a népet,
alattuk szétesik az ország,
a róka egyedül sokat téved,
a hiéna megássa a sírját.
Végtelen a nép ostobasága,
de lassan feltámad az új erõ,
nem hallgat róka hiéna szavára,
Pannónia nem lesz dögtemetõ.
67
Magyarok eltiprója, ifjú császár,
nagyravágyó, korlátolt, konok,
birodalmát erõsen összetartván
összesimulnak népek, századok.
Zsarnokból jóságos atya leszen,
morc öregúrból szeretett király,
dinasztiája sorsa mégis reménytelen,
birodalmának határa lángban áll.
68
A második ezredév után
Pannónia váratlan erõre kap,
királyok gyûlése lesz Budán,
de császáruk magyar marad.
Kelet s nyugat központja lesz,
egy évszázadra legyõzhetetlen,
szembeszállni velük nem érdemes:
uralkodik a Lélek és a Szellem.
69
Orvosnak készül, ámde lesz
népe lelkének orvosa,
s népének méltóságot szerez,
és nem lesz áruló soha.
Ír regényt, drámát és esszét,
és fordít sokat, türelmesen,
szavát nem fojtja el sötétség,
hogy Pannóniából kert legyen.
70
A Legfõbb Törvényt kevesen õrzik,
a legfõbb törvényt sokan támadják,
elkergetnék legfõbb õrizõit,
mert titkuk õrzik régi, szennyes akták.
Mindig a bírákat küldik el elõször,
hogy ne legyen tanú s ítélet,
hamis törvény mögül a zsarnok elõtör,
s elfogja rettegés a népet.
71
Egy gróf, ki magyarok választott vezére,
tudós férfiú, az ifjúság barátja,
rossz, veszélyes korban lép az élre,
kényes becsületére és szavára.
Germán hadak délnek vonulnak,
a háború már elkerülhetetlen,
eldobva életét, védi meg a múltat,
bár lehet, gyilkos merénylet ellen.
72
Idegen eszmék magyar hirdetõje,
másik nyelve orosz, másik nyelve német,
Kegyetlen úr, óvatos szolga lesz belõle,
s erõvel boldogítaná a népet.
Filozófus, bár gondolata nem sok,
könyveinek száma éveivel bõvül,
kártékony és hitvány aggastyánként en bloc
könyvtárakra marad emlékeztetõül.
73
Nomád népek jõnek Pannóniába,
egyre számosabban és megvetetten,
e nemzet veszti nyelvét s Európában árva,
a föld népe nem fogadja be, sem a szellem.
Csak táncol s zenél, koldul, lop ha kell,
és vándorol tovább, örökké vágytól hajtva,
hogy egyszer végsõ hazát is érdemel,
és barna bõre nem lesz bélyeg rajta.
74
Hadmérnökbõl lesz lelkes forradalmár,
okos generális, rettenthetetlen,
minden elvész, de még áll a Nagy Vár,
dacol német s orosz túlerõvel szemben.
Kormányzójához mindig hûségesen
külországban is hírnévre tesz szert,
a vár a nagy folyó túlpartján leszen,
s miként a hadvezér, majd hazatér egyszer.
75
Jön új nemzedék, mely erõs lesz,
és nem szégyenli többé, hogy magyar,
a vének nemzedéke önmagán erõt vesz,
s nemcsak önmagának túr és kapar.
Erkölcsében megújul majd az ország,
és végre büszke lesz minden fia,
mert ámulatba ejti egész Európát
ezerszáz évnek elteltével Pannónia.
76
A gyáva nép megérdemli sorsát,
Vezéreit meghalni hagyja,
bitó alatt tapsol az ország,
a zsarnok számíthat sok szavazatra.
A számos idegen, ki beszivárog,
nem érzi önmagát magyarnak,
kevés a tatár és a török átok,
az idegenek új zászlót akarnak.
Az új zászlón munkálkodások eszköze,
de a pribékeknek munkához nincs köze.
77
Ott ül a nagy Országházban,
mikor már senki sincsen ott,
bátor és szerény a gyászban,
kivégeznék, bár nincs rá semmi ok.
Nagy gondolkodó és közvetítõ,
övé az együttérzés és a béke,
ha Pannónia viszályából kijõ,
hálával emlékezik nevére.
78
A költõ fél-szemére vak,
de messzebb lát, mint kortársai.
Isten kezében tiszta lap:
népét óhajtja megváltani.
Nyelve s elméje tisztaságát
a politika sem nyelte el,
szent dalát mormolják, kiáltják,
amíg magyar még énekel.
79
A nagy zenész Európa fénye,
minden királyi udvar csillaga,
koncertjeinek sohasem lesz vége,
amíg karmester lesz, s zongora.
Bár nem tud nyelvükön, szívében ég
a pusztaság örök szimfóniája,
s Szentpétervártól Párizsig magyar zenét
varázsol a zongorák magyar királya.
80
Egy kövér bolond,
ki rosszul öltözött,
de jól bírja a strapát,
egy kövér bolond
a sok között
megsejti, mit kíván a Párt.
A vízfejû paraszt végleg kiáll
a játékból, nem lesz király.
81
Csak szolga volt e külügyér,
és ráadásul ostoba,
nem jegyzik fel nevét
az évkönyvek soha.
Nem ismeri saját hazáját,
s talán még fel sem fogja,
gyáva és gyenge, tehát leváltják,
a múlt jelöltje, s a Pártja foglya.
82
A régi rablók egy csoportja
fondorlattal szerez hatalmat,
nagy ez a zsák és nagy a foltja,
szabad patkányok jót harapnak.
de meggyûlöli õket a nép,
a patkányok elmenekülnek,
elválik egymástól vörös és a kék,
hátrahagyják az eltékozolt földet.
83
Istenhez és hazához hû,
komoly és bús költõkirály,
saját poklában elmerül,
minden jó ügyért kiáll.
Ereje nincsen szép szavaknak,
háborúban elcsuklik az ének,
az országra és rá lecsapnak
torokszorító szenvedések.
84
Az írott szó elhal majd,
és egyre szegényebb lesz a beszéd,
a nemzetre egy talány hoz bajt,
mely elveszi az emberek eszét.
Egész nap otthonukban ülnek,
bámulnak hazug, mozgó képeket,
s mire a bálványok ledõlnek,
már alig születnek gyermekek.
85
A Nagy Öreg választott utóda,
költõ, de sokkal több annál,
hatalma szellemi, de halála óta
a Nagy Öreg helyett regnál.
Õrzi minden magyaroknak sorsát,
s önkéntes áldozattá válik
a versnél fontosabb az ország,
de minden sora él és világít.
86
Ötven esztendõ lejártán új világ lesz,
a magyarok végre kézbe veszik sorsuk.
Nem a pénz lesz az úr, hanem a munka,
a törvény az uzsorásokat sújtja.
Az ország még sokáig nem lesz gazdag,
de többé senki sem hal éhen,
a néppel új királyt is választatnak,
s kezdõdik elölrõl minden, mint régen.
87
A magyar nyelv apostola lesz
a német nyelvvel szemben,
új szókat szerez régiek helyett,
vezeti õt a szív és a szellem.
Német tömlöcben rab lesz sokáig,
számlálhatatlan mûvet alkot,
levelez, szervez, és irányít:
a nemzet hálájában boldog.
88
Nagy hazafi és jó katona,
nem szavakban de tettekben,
emlékét mégsem õrzi hona
dicsõségben és kegyeletben.
A Vezérrel szemben engedetlen,
inkább saját lelkére hallgat,
nem áldoz hadat a túlerõ ellen,
s aggastyánként ágyban meghalhat.
89
Amit értelmes elme el sem képzel,
az megtörténik majd Hungáriában.
Senki nem boldogul erõvel, sem ésszel,
csak gyilkos ármány és ravaszság van.
Dolgozni akarnál, de nincs munka,
pedig a földek parlagon hevernek,
aki eddig a munkáját csak unta,
most koldusa lesz az idegeneknek.
90
Az Erdõn túl él az ország jobbja,
de számában kisebbik része,
földjét az erõsebb elrabolja,
ezeregyszázból nyolcvan évre.
Már csupán nyelvében él, de él még,
s gyarapszik, míg Erdõn innen fogynak,
az õ küzdelmük hozza el a békét
és egységet minden magyaroknak.
91
Forradalmi ifjú, a béke híve,
nemzetének a tollával szolgál,
messze földön mind nagyobb a híre,
elismeri mûvét a trón és az oltár.
Múltról és jelenrõl víg kedvvel mesél,
munkáit száz könyvben gyûjtik össze,
arányban áll benne ész és szenvedély,
a magyar fénykorban lesz szülötte.
92
Földi létem után négy esztendõvel
nagy fõpap születik majd ama tájon,
Jézus gyermeke lesz, kit az Úr rendel
eretnekség ellen, hogy harcba szálljon.
Hazáját szolgálja mindig lankadatlan,
s Isten igazságára vezérel,
univerzitása él majd halhatatlan,
a Bíboros elé az utókor letérdel.
93
A Kormányzó után az elsõ ember,
erdõn túli gróf a vörös törpe ellen,
alatta világos rend lesz és erõs rendszer,
tekintélyét önmagától kapja
a németek nem lelik rejtekhelyén,
s elpusztul, mint oroszok foglya.
94
Keletrõl primitív, barbár horda
tör Magyarországra, nem elõször.
A nép minden vagyonát elhordja,
a csõcselék a mélybõl elõtör.
Megérkeznek a haza elárulói,
sértõdöttek és idegenek,
tíz évig tudják a népet zsarolni:
Vörös és sárga a címerben egyek.
95
A trón örököse veszélyes útra megy,
és nem hisz a jóslatoknak.
A világjáró fõherceget
nem aggasztja a holnap.
Katonaként egyre nõ a rangja,
tárgyalni indul forrongó délre,
A béke percét elmulasztja,
utána háború és országának vége.
96
Elfajzott pap, tudós és forradalmár,
titkos tudományokban járatos.
Feltaláló, vegyész és áruló bár,
nagyravágyása sok bajt okoz.
Párizs eszméinek jó ismerõje,
besúgó, s lázadó császára ellen
gyáva, gyenge, õrült korának hõse,
vértanúvá lesz a gonosz szellem.
97
Csak temetni tudnak, nem ünnepelni,
erejük gyorsan elfogy, szalmaláng,
türelmesek, de kitartásuk semmi,
vezérük rosszul végzi mindahány.
Költõiket elfelejtik gyorsan,
akárcsak régi énekeiket,
magyar se marad sok a honban,
de magyarul szólnak az idegenek.
98
Immár vén és beteges koromban
távoli nemzetnek ködképeit láttam,
Isten a tanúm, hogy amit eddig mondtam,
megtörténik egyszer majd a valóságban.
Nagyhírû és vitéz nemzet fia kérte,
lebbentsem elõtte föl a jövõ fátylát
háromezer ezüst volt a munkám bére,
örvendenek neki koldusok és árvák.
99
Akinek mindezt írtam rendelésre,
három hónappal él tovább mint magam.
Csatát veszít, de a harcnak nem lesz vége,
minden ledõlt toronynak súlya van.
A pogány még százhúsz évig itt lesz,
de egyre jobban gyengül
személye két nemzet közt híd lesz,
s utódja nagy mûvet ír a küzdelemrõl.



És hogy kik szerepelnek a versben? Talán

ACZÉL GYÖRGY***ADY ENDRE***ALAPSZERZÕDÉ-
SEK***ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG***ANTALL JÓZSEF***A-
RANY JÁNOS***ASZÁLY 2000 UTÁN***BABITS MIHÁLY
***BARTÓK BÉLA***BATTHYÁNY LAJOS***BÉKESI LÁSZ-
LÓ***BETHLEN ISTVÁN***BIBÓ ISTVÁN***BOROSS PÉ-
TER***BÕS-NAGYMAROS***CIGÁNYOK***CSINTALAN
SÁNDOR***CSÓRI SÁNDOR***CSURKA ISTVÁN***DEÁK
FERENC***EGYESÜLT EURÓPA ERDÉLY***EXPÓ
***FERENC FERDINÁND***FERENC JÓZSEF***FODOR
GÁBOR***GÖNCZ ÁRPÁD***GÖRGEY ARTÚR***GRÓSZ
KÁROLY***HABSBURG OTTÓ***HANKISS ELEMÉR***
HORN GYULA***HORN ÉS PETÕ***HORTHY MIKLÓS
***ILLYÉS GYULA***INFLÁCIÓ***JESZENSZKY GÉZA
***JÓKAI MÓR***JÓSLAT ÚJ KIRÁLYRÓL***JÓZSEF AT-
TILA***KAZINCZY FERENC***KÁDÁR JÁNOS***KÁRO-
LYI MIHÁLY***KISGAZDÁK***KLAPKA GYÖRGY***KOA-
LICIÓ***KODÁLY ZOLTÁN***KOSSUTH LAJOS***KO-
VÁCS LÁSZLÓ***KÖLCSEY FERENC***KUN BÉLA***LA-
KITELEK***LISZT FERENC***LOSONCZY PÁL***LUKÁCS
GYÖRGY***MAROSÁN GYÖRGY***MARTINOVICS IG-
NÁC***MINDSZENTHY JÓZSEF***MUNKANÉLKÜLI-
SÉG***NAGY IMRE***NAGY SÁNDOR***NAGY-MAGYAR-
ORSZÁG***NEMZETHALÁL***NÉMETH LÁSZLÓ***NÉ-
METH MIKLÓS***NOSTRADAMUS***ORBÁN VIKTOR
***OKTÓBER 23.***PALOTÁS JÁNOS***PÁZMÁNY PÉTER
***PETÕFI SÁNDOR***POZSGAY IMRE***II. RÁKÓCZI
FERENC***RÁKOSI MÁTYÁS***SOROS GYÖRGY***SÜTÕ
ANDRÁS***SZÁLASI FERENC***SZÉCHENYI ISTVÁN***
SZOVJETUNIÓ***SZÛRÖS MÁTYÁS***TAXISBLOKÁD
***TELEKI PÁL***TELEVÍZIÓ***TORGYÁN JÓZSEF***TÕ-
KÉS LÁSZLÓ***TRIANON***ÚJ ZÁSZLÓ***VÁLASZTÁ-
SOK***VASUTASSZTRÁJK***VERES PÉTER***VÖRÖS
HADSEREG***ZRÍNYI MIKLÓS***ZSARNOKSÁG.

NOSTRADAMUS (1503-1566) zsidó származású francia asztrológus jóslatai folytán az egyik legismertebb történelmi név az egész világon. Különösen válságok idején forgatják gyakorta próféciáit, s a hozzájuk fûzött kommentárokat. Magyarországon 1989, a rendszerváltozás óta sok mû jelent meg, mely Nostradamusra hivatkozik okkal, ok nélkül, de e könyvek és hivatkozások száma egymagában is jelzi a társadalmi válság mélységét. A bolsevista diktatúra korában bármiféle próféciát tilos és tudománytalan tevékenységnek nyilvánítottak, ezért aztán a Rákosi-Kádár-korszak összeomlása után igencsak felértékelõdött minden, amit a marxizmus-leninizmus áltudománynak, babonának nevezte Nostradamus eredeti neve MICHAEL de NOTREDAME volt és Provance-ban született. St. Rémyben, Avignonban filozófiát tanult, majd Montpellier-ben orvosi egytemet végzett 1529-ben. 1544-ben az Aix közelében fekvõ Salonban praktizált, ahol sikerrel helytállt a pestisjárvány megpróbáltatásai között.

Jóslással 1547 körül kezdett foglalkozni, 1555-ben jelent meg rímekbe szedett profetikus könyve, a CENTURIÁK. A csillagjóslás fénykorában született mûvet, melynek verseit azóta is számtalan kiadványban jelentették meg és értelmezték, dodonai megfogalmazásuk folytán akár sokféle történelmi eseményre is lehetett, és lehet vonatkoztatni. A katolikus egyház 1781-ben indexre tette, vagyis üldözendõnek minõsítette Nostradamus jóslatait és megtiltotta kéziratainak közlését. A magam részérõl mindig is inkább kultúrtörténeti érdekességnek tartottam Nostradamust, s a különbözõ, magyarul is megjelent történelmi jóslatokat sosem vettem komolyan. Zavaros idõkben azonban mindig feltûnõ érdeklõdés támad az okkult tudományok és mûvelõik iránt, és most, a második évezred végén különösen megnõtt az irracionális, természetfeletti világmagyarázatok értéke. Az újságok tréfás, vagy komoly horoszkópját az is átböngészi, aki nem hisz az asztrológiában, s a kártyavetõ vagy tenyérjós jövendölését még az is kíváncsian fogadja, aki kételkedik abban, hogy a jövõnk "meg vagyon írva". Mint említettem már, 1989 elõtt a Pártcenzúra tiltotta és üldözte mindazt, ami összeférhetetlen volt saját diktatúrájával.

Így 1989 után az emberekre valósággal rázúdult a sok addig tilalmas "literatúra". Az ideológiai zûrzavar, az értékek válsága és az egzisztenciális bizonytalanság felfokozta a babonaságok fontosságát és a csodavárást Magyarországon. Nostradamus történelmi személye és valóban létezõ próféciái nálunk is hatalmas érdeklõdést váltottak ki, noha a nehézkes, sokféleképp értelmezhetõ, homályos versezetek valószínûleg sokakban keltettek csalódást. Könnyen belátható, hogy ha egyáltalán létezik valamilyen "jövõbelátás", akkor információit nyílván nem lehet pontos dátumokkal és helyszínekkel összekötni, részben az érzékelés bizonytalansága miatt, részben pedig nyelvi okokból.

Ha egy ókori vagy középkori "jós" lát például egy repülõgépet, nyílván csak valami "nagy, ezüstös madár"-ként írhatja le, melynek a szárnya mozdulatlan, de képtelen nevén nevezni, és mûködési elvét maga sem érti.
1555 óta sok száz kiadásban jelentek meg a PRÓFÉCIÁK különféle fordításokban és válogatásokban, különféle szándékkal, és célzatos ferdítésekkel, vagy idegen szövegekkel, hamisítványokkal. Nostradamus komor látomása a jövõrõl éppen azért hátborzongató, mert az emberiség eddigi története bõségesen kínálja az analógiákat. Nostradamus könyvét tíz centuriára, azaz tíz darab, száz versbõl álló részre tagolta, így összesen ezer négy-, illetve más tagolással nyolc soros verset írt a világtörténelemrõl.

Magyarországra a IX. Centúria 90. verse vonatkozik:
A nagy Németország
egy kapitánya
színlelt segítséget
fog nyújtani,
királyok királyaként
segíti Magyarországot,
lázítása nagy
véráradatot okoz.

Magyarország Pannónia néven szerepel, és a nagy Németország kapitánya akár Hitler is lehet, aki bekényszeríti Magyarországot a II. Világháborúba az általa színlelt segítséggel, elszakított területei visszaszerzésére. Nem csoda, hogy Nostradamus látókörébe inkább Franciaország és a környezõ országok esnek, s e térségbõl veszi képeit, példáit is, nem pedig az akkor nagyon távolinak számító, törökkel küzdõ, "három részre szakadt" Magyarországról.

Annál meglepõbb volt, amikor a jelenlegi könyv anyagára bukkantam édesapám régi könyvei között. Apám szenvedélyes történész volt, amatõr nyelvész, akinek furcsa könyveit "bevallom" úgy õriztem évtizedekig, hogy alig lapoztam beléjük, s csak a költözések során poroltam le õket. A könyvet házilagosan kötötték, több rövid nyomtatványt foglaltak egy kötetbe, s a bordáján ennyi áll: ESSAI HISTORIQ (sic!) sur Origine DES HONGROIS et Miscellania. Vagyis: Történeti esszé a magyarok eredetérõl és vegyes írások. A könyvben Zichy Jenõ gróf pecsétje áll, s a címadó esszé Párizsban jelent meg, 1844-ben. Ezt követi Emlékbeszéd Kõrösi Csoma Sándor felett "elmondá B. Eötvös József", megjelent Pesten, (Hartleben Konrad Adolf bizománya), 1943-ban. Majd jön A magyar nyelv keleti emlékei (Sopron, 1844), s egy 1842-ben, Berlinben megjelent tanulmány a szlávok õstörténetérõl (Die Slawen in den altesten Zeiten bis Samo /623/. Eine linguistisch-geographisch-historische Untersuchung.) A könyvkötõ végül egy francia nyelvû kéziratot illesztett a gyûjtemény végére. A Les Oracles de Nostradamus sur la Hongrie címet viselte (Nostradamus jóslatai Magyarországról). 99 számozott verset tartalmazott a gyûjtemény, egy csaknem teljes centúriát, francia nyelve modernebb volt mint Nostradamusé, és szembeszökõ módon általában rímes és nyolc soros versekbõl állt. Minden valószínûség szerint az 1840-es évek elején keletkezett, meglehetõsen durva hamisítvány volt, vagy egy korábbi munka alapos átdolgozása.
Ennek ellenére nagy izgalommal és élvezettel kezdtem olvasni és fordítgatni az egy híján száz jóslatot – csakis a magyar történelemrõl. (A 99-es számnak külön jelentõsége van, hiszen a 6-os, vagy megfordítva a 9-es a Sátán száma.) A 98-as és 99-es verssel kezdtem a vizsgálódást, s a szöveg elég egyértelmûen céloz arra: Nostradamus élete végén, öregen és betegen kapta a megrendelést egy magyar fõembertõl, hogy írjon próféciákat Magyarországról. Ez a "nagyhírû és vitéz" nemzet fia háromezer ezüstöt fizetett Nostradamusnak ezért a munkáért, s a megrendelõ személyében a 99. vers alapján gróf Zrínyi Miklósra ismerünk, a szigetvári hõsre, aki valóban három hónappal élte túl a jóslatok szerzõjét, s 1566 szeptember 8-án halt hõsi halált. Mint a vers megjósolja, a "pogány" török még valóban százhúsz évig uralja Magyarországot, és Zrínyi valóban két nép, a magyar és a horvát közös hõse. Nem tudhatjuk, Zrínyi milyen módon vette fel a kapcsolatot Nostradamussal, talán elsõ felesége, Frangepán Katalin, talán a második feleség, Rosenberg Éva grófnõ közvetítésével a történelmi személyiség portréjára, és számos, azóta beteljesült eseményre is.
Nehezebb a helyzet a jelenkori történelemmel kapcsolatban, hiszen óhatatlanul sok mindent "beleérzünk" beleolvasunk a próféciákba. Ezért felfedezéseimet "ráismeréseimet" nem kívánom névvel ellátni, nehogy befolyásoljam az olvasót. Ki-ki a maga meggyõzõdése szerint helyettesítse be a lehetséges személyeket: Nostradamus - vagy hamisítója - itt is óvatosan fogalmaz: éppen ezért a lehetséges "találatokat" csak alfabetikus sorrendben adom meg, és nem oldom fel a jóslatok "rejtvényeit". Ám talán így érdekes és izgalmas ez a gyûjtemény - üzenet a régmúltból, vagy otromba csalás Nostradamus nevében, - aki persze talán szélhámos volt maga is. Bár, ki tudja!?

A kézirat elsõ oldalának margóján, nagyon elmosódottan, irónnal odavetve az alábbi kiegészítõ próféciát találtam:

Mindaz, mit megjósoltam itten,
sok síri éven át rejtõzködik,
szerencsés lészen majd sok ember,
ki jövendõnek megfejti titkait.

A nyomda neve lészen AQVA,
de mûvem olvasható lesz gépeken;
betûk lesznek számokból kirakva,
miket még fel sem fog az értelem.

S íme, a jóslat beteljesedett! Nyomtatott formában pedig csakugyan az AQUA Kiadó gondozásában jelennek meg a Jóslatok a Könyvhéten!
1996. január. Szentmihályi Szabó Péter
(forrás: horoszkopszoftver.hu/joslat.htm )

.


Nostradamus



Rövid ismertetõ:

1503-ban született a franciaországi Provence tartományban, Saint-Rémy-de-Provence-ban. Avignonban filozófiát tanult, majd Montpellier város orvosi egyetemén végzett 1529-ben, utána közel harminc évig praktizált orvosként. Michel de Nostredame, vagy latinosított nevén Nostradamus,a francia reneszánsz neves alakja; IX. Károly francia király udvari orvosa, képzett csillagász-asztrológus, misztikus jós (látnok),(gyógyszerész). Kortársai körében nemcsak pestisdoktorként, hanem látnokként is ismert volt, utóbbi tevékenysége alapozta meg máig tartó hírnevét. Az emberiség jövõjére vonatkozó jóslatai, melyeket A próféciák (más néven (A) Centuriák) c. könyvében hozott nyilvánosságra, sokak szerint ugyanis teljesültek, illetve teljesülnek.

Jósolni abban az idõben kezdett, mikor letelepedett Salonban. Hobbija, a csillagászati (asztrológiai-asztronómiai) számítások mellett , melyeket nappali munkái miatt jobbára éjszaka folytatott, hetente néhányszor éjszakánként "elragadtatott állapotba" került, "
megszûnt körülötte a külvilág", lelki szemei elõtt fura képek, látomások és történetek elevenedtek meg emberekrõl, eseményekrõl. Ezeket Nostradamus a jövõrõl szóló híradásoknak tartotta, és szorgalmasan jegyezgette. Csillagászati ismeretei és mûveltsége segítségével pedig megpróbálta kitalálni, ezen események mikor és hol fognak lejátszódni és mit jelentenek valójában (mint a fiának és II. Henriknek szóló leveleiben maga is írta, az utóbbi találgatásainak nem kell feltétlenül hitelt adni, mivel az asztrológia a tévedni képes "természetes értelem" része, ellentétben viszont magukkal a látomásokkal, melyek viszont a természetfeletti értelemtõl, azaz Istentõl származnak). Tehát Nostradamus feltétlenül hitte, hogy az általa látottak-hallottak jövendõbeli valós események, melyek pontosan úgy meg fognak történni, ahogy lelki szemei elõtt lejátszódtak (erre írta, hogy "képes vagyok nem tévedni, nem elámítódni") - viszont abban már maga sem volt minden esetben biztos, hogy ezen események mely dátumokhoz köthetõek. A próféciák (Les propheties) c. mû, mely ezeket a látomásokat versekké feldolgozott formában tartalmazta, elõször 1555-ben jelent meg.

Bár sok jóslat értelmezésében eltérnek, de általában egyetértenek abban, hogy megjósolta a francia forradalmat, Napóleon és Hitler fellépését; mindkét világháborút, ezen kívül többnyire olyan események elõremondásában is egyetértenek, mint a német V1 szárnyas robotbomba felfedezése, a Hirosima és Nagaszaki elleni atomtámadások, avagy Louis Pasteur mûködése. Ezen mûvekre szintén jellemzõ, hogy a legtöbb ilyen könyv nagyjából egybehangzóan állítja, hogy Nostradamus megjósolta az adott könyv megjelenésének idején történt fontosabb aktuális eseményeket, mint például a holdraszállást, Diana hercegnõ halálát, a Challenger-katasztrófát.

Nostradamus Pannoniáról


Nostradamus élete végén, öregen és betegen kapta a megrendelést egy
magyar fõembertõl, hogy írjon próféciákat Magyarországról. Ez a
"nagyhírû és vitéz" nemzet fia háromezer ezüstöt fizetett
Nostradamusnak ezért a munkáért, s a megrendelõ személyében gróf
Zrínyi Miklósra ismerünk, a szigetvári hõsre, aki valóban három hónappal élte túl a jóslatok szerzõjét, s 1566. Szept. 8.-án halt hõsi
halált.
Napjaink történései is visszaköszönnek

(A jóslatokról amit a gépemen találtam, fejtegetések is vannak.Döntse el mindenki, hogy minek értelmezi, de én látok abban fantáziát, amiket a fejtegetõk gondoltak a versekrõl)

Háborúról és pénzügyi válságról szól az írás

1. „A hét nemzet porba hull, midõn az arany sárrá változik” A világ egyik legnevesebb Nostradamus szakértõje és kutatója, Michael McClellan számos, a jóslatokhoz kapcsolódó kiadvány szerzõje ezt a fordítást egyértelmûen a gazdasági világválságra érti, mely a jóslat szerint 2009-ben kicsúcsosodik majd és számos tehetõs ember vagyona lesz semmivé.





2. - A nagy birodalom a tengerbe fúl, a hatalmasok felosztják az új földeket.” Francois Pignon, a Nostradamus Future Research Institue egyik vezetõje szerint ez a jóslat az Egyesült Államok süllyedését jelentheti, mind természeti, mind pedig politikai szempontból, hiszen Amerika egyes részeit már hosszú ideje fenyegeti a veszély, hogy víz alá kerül. A jóslatok másik része pedig azt feltételezi, hogy Amerika alul maradhat a Kelettel vívott harcokban.





3. - Lángoló keresztek övezik az új fekete császár útját.” Michael McClellan úgy véli, hogy ez a jóslat egyértelmûen az amerikai elnök, Barack Obama pályafutását jelzi, aki sok tekintetben újító és üdvös lehet a világ számára, útja azonban nem lesz viszontagságoktól mentes, hiszen rengeteg elõítélettel és támadásokkal kell szembe néznie.





4. - Rejtett halált hoznak a borzasztó gömbök, egy éjjel félelem lesz úrrá az égõ városon. - Egyes elméletek szerint a borzasztó gömbök az atombombákat jelzik, melyek egy éjszaka alatt városokat és emberek millióit irthatják ki. Ezen jóslat folytatása alapján azt feltételezik, hogy Franciaországot és keleti országokat is nukleáris támadás érheti.





5. - Hosszú harcok vezetnek majd a harmadik nagy háborúhoz. - Dr. Michael Rathford legújabb, Nostradamus jóslatokon nyugvó könyve A Harmadik Világháború 2009-2012 címmel jelent meg a tengerentúlon és kutatásai szerint az egyre sûrûsödõ háborúk és zavargások mindenképpen a Harmadik Világháború kirobbanásához vezetnek majd 2009 és 2012 között. Feltételezései szerint a nagy háború kelet felõl fog indulni és óriási pusztítást hoz majd magával.





6. - Mikor az igaz beszéd fejedelme hatalmát gyengülni érzi, barna esõ hull Pannónia földjére.





7. - Keletrõl nyugatra indul, és meghódítja Európát a hun magok fajtája. - Ezen tételek valóssága megkérdõjelezhetõ, magyar vonatkozásai ugyanis bizonytalanok. A barna esõt mindenesetre valamiféle természeti katasztrófának vélik, a hun magok hódításait pedig egyesek csak a nemzeti megmozdulások megerõsítésére tett kísérletnek gondolják. (Az idézetek a Nemere István Baráti Társaság fordításai)





A régi rablók egy csoportja

fondorlattal szerez hatalmat,

nagy ez a zsák és nagy a foltja,

szabad patkányok jót harapnak.

de meggyûlöli õket a nép,

a patkányok elmenekülnek,

elválik egymástól vörös és a kék,

hátrahagyják az eltékozolt földet.



(2006-os választások: MSZP-SZDSZ gyõzelem

hazugsággal; elválik egymástól az MSZP és az

SZDSZ)



Fiatal arc, hamar lesz elsõ ember,

de az elnyomó rend bevégzi õalatta.

Hazugságból nem jön létre rendszer:

valaki lehetett volna, s nem jött el a napja.

Okos fiú, gondol a jövõre,

pénzzel foglalkozik, nem politikával,

Bõre alatt is pénz van, és vastag a bõre,

de nem jut magasra árulása által.



(véleményem szerint ez Gyurcsány, esetleg Kóka)



Róka, s hiéna vezeti a népet,

alattuk szétesik az ország,

a róka egyedül sokat téved,

a hiéna megássa a sírját.

Végtelen a nép ostobasága,

de lassan feltámad az új erõ,

nem hallgat róka hiéna szavára,

Pannónia nem lesz dögtemetõ.



(Gyurcsány és Kóka vezeti a népet.

Bár ostoba a nép, de lassan feltámad ereje)



Idegen uzsorás sok magyar arannyal

kiszolgál elnyomót, idegen hatalmat.

A kis ország felett sötét angyal,

az Uzsorásnak csupán aprócska gyarmat.

Undok pofája akár az ördögé,

számolatlan pénzt nem ád, csak tanácsot,

eladja országát, mely sosem volt övé,

s vagy a tenger végez vele, vagy a rácsok.



(az uzsorás nem tudom ki lehet, de a nép haragja végez vele, vagy börtönbe kerül)



Magyar uzsorás sok idegen arannyal

kiszolgál elnyomó idegen hatalmat.

Kis ország felett sötét angyal,

az Uzsorásnak csupán aprócska gyarmat.

Undok pofája akár az ördögé,

számolatlan ad tanácsot, csak pénzt nem,

eladja országát, mely sosem volt övé,

gyilkos kór végez vele, vagy szégyen.



(itt sem tudom ki lehet az uzsorás, de sorsa meg van pecsételve)



Ötven esztendõ lejártán új világ lesz,

a magyarok végre kézbeveszik sorsuk.

Nem a pénz lesz az úr, hanem a munka,

a törvény az uzsorásokat sújtja.

Az ország még sokáig nem lesz gazdag,

de többé senki sem hal éhen,

a néppel új királyt is választatnak,

s kezdõdik elölrõl minden, mint régen.



(az 50 esztendõ úgy gondolom az 56-os forradalom 50. évfordulója, amikor is a magyarok tényleg elkezdték kézbe venni sorsukat. Életbe lép a Szent Koronára alapuló történelmi alkotmány.)



A második ezredév után

Pannónia váratlan erõre kap,

királyok gyûlése lesz Budán,

de császáruk magyar marad.

Kelet s nyugat központja lesz,

egy évszázadra legyõzhetetlen,

szembeszállni velük nem érdemes:

uralkodik a Lélek és a Szellem.



(ez még nem teljesen érthetõ, de a második ezredév után az mostanában van)



Jön majd egy ember, a második

millenium után, ki felette áll

minden torzsalkodásnak: Õ lesz az itt,

ki Pannonföldrõl Istenhez kiált,

és Isten meghallgatja imádságait.

Õ lészen az, kinek uralkodása folytán

Pannnónia ismét erõs lesz és gazdag,

nagyobb lesz, mint akármely szultán,

az õ szavára minden országban adnak,

s önként kezére bíznak minden hatalmat.



(új vezetõje lesz az országnak, aki által újra erõ lesz Magyarország. Ja, és a második milennium az 2000-ben volt, tehát az utána az mostanában van)



A kétezredik év után hamar

nagy lesz az ország és erõs,

visszatér hazájába mindegyik magyar,

s magyar földben nyugszik minden õs.

De a magyar föld része lesz a nagynak,

erõs királyság, melynek nincs határa,

a keresztények farkasai már nem ugatnak,

Krisztus ellenségeit a föld kizárja.



(ha visszatér hazájába minden magyar, az jelentheti az ország újraegyesítését is. A következõ sor pedig ezt megerõsíti, ugyanis az õsök (akik most esetleg Szlovák, Románr30; földben nyugosznak a trianoni szörnyûség miatt) csak akkor tudnak ismét magyar földben nyugodni, ha Erdély, Felvidék, Kárpátalja és Délvidék ismét Magyarország része lesz.)



Az Erdõn túl él az ország jobbja,

de számában kisebbik része,

földjét az erõsebb elrabolja,

ezeregyszázból nyolcvan évre.

Már csupán nyelvében él, de él még,

s gyarapszik, míg Erdõn innen fogynak,

az õ küzdelmük hozza el a békét

és egységet minden magyaroknak.



(Erdély kivívja az autonómiát és visszajön az anyaországhoz. Ez elindít egy folyamatot, aminek az lesz a vége, hogy egyesül az ország újra.)





A mûvulkánok között látható BIBLIS PATERA magyarul Bibliai Atya: MÓZES,

azaz SZEM O, ahol az O képírásban olvasva ÚR jelentésû. SZEM-ÚR, azaz SUMÉR

a jelentés, mely a mai idõk emberének szóló vegyes, emlékeztetõ üzenet, hisz

a SUMÉREK idejében a sumérek nem is sumérnek hívták magukat, hanem KUH-MAG-

AR népnek. E szó jelentése: Nagy hatalmas nemzet volt. Nostradamus jóslatai,

a különbözõ világvége jóslatok, a Messiásváró legendák, (pl. a székelyek a

Tejútrendszeren keresztül érkezõ SABA [ÕS ABA, azaz õsapa] királyt várják),

mind azt támasztják alá, hogy jön a 8. Úr Õs, aki egy szebb, jobb világot

hozhat az emberiség reményei szerint. Persze a messiásváráshoz tudni kell,

hogy ki az a Messiás. A Messiás (másuja égho, azaz napmásító) Plessa Elek

nyelvész- professzor szerint az, aki faját idõmentes ûrutazással egy más

bolygóra telepíti, menekülve egy galaktikus katasztrófa elõl. Aki anélkül

hagyja el a napját, hogy indoka lenne rá, az elköveti az ûrhagyati,

(bibliai: eredeti, eredendõ) bûnt, melyet a magyar ember NEM KÖVETETT el.

Meg lehet nyugodni. Az ember nem eredendõen bûnös. A mongol faj Napja

például felrobbant, s így jogos volt a Földre jövetelük.



( iqdepo.hu/dimenzio/28/28-02-04.html forrás )



Lesz majd, hogy a pénz egyre kevesebbet ér,

s az emberek apraját eldobják,

és hiába lesznek a pénzek egyre szebbek,

súlyuk miatt már a koldusok sem hordják.

Értéke nem lesz semmi a munkának,

és nem lesz semmi haszna a pénznek,

uzsorások magyar földre licitálnak,

gazdagok helyett fizetnek a szegények.(II. V. Háború utánni infláció)



66. /

Róka, s hiéna vezeti a népet,

alattuk szétesik az ország,

a róka (Rákosi) egyedül sokat téved,

a hiéna (Nagy Imre) megássa a sírját.

Végtelen a nép ostobasága,

de lassan feltámad az új erõ,

nem hallgat róka hiéna szavára,

Pannónia nem lesz dögtemetõ. (56)



75. /

Jön új nemzedék, mely erõs lesz,

és nem szégyelli többé, hogy magyar,

a vének nemzedéke önmagán erõt vesz,

s nem csak önmagának túr és kapar.

Erkölcsében megújul majd az ország,

és végre büszke lesz minden fia,

mert ámulatba ejti egész Európát

ezerszáz évnek elteltével Pannónia. (A legvidámabb barak)



84. /

Az írott szó elhal majd,

és egyre szegényebb lesz a beszéd,

a nemzetre egy talány hoz bajt,

mely elveszi az emberek eszét.

Egész nap otthonukban ülnek,

bámulnak hazug, mozgó képeket, (TV. média befolyása)

s mire a bálványok ledõlnek,

már alig születnek gyermekek.



Ötven esztendõ lejártán

("rendszerváltás" - 1989) új világ lesz,

a magyarok végre kézbe veszik sorsuk.

Nem a pénz lesz az úr, hanem a munka,

a törvény az uzsorásokat súlytja.

Az ország még sokáig nem lesz gazdag,

de többé senki sem hal éhen,

a néppel új királyt ( Antal József )is választanak,

s kezdõdik elölrõl minden, mint régen.



89. /

Amit értelmes elme el sem képzel,

az megtörténik majd Hungáriában.

Senki nem boldogul erõvel, sem ésszel,

csak gyilkos ármány és ravaszság van. (Privatizáció )

Dolgozni akarnál, de nincs munka,

pedig a földek parlagon hevernek,

aki eddig a munkát csak unta,

most koldusa lesz az idegeneknek.



90. /

Az erdõn túl él az ország jobbja, ( Erdély )

de számában kisebbik része,

földjét az erõsebb elrabolja,

ezeregyszázból nyolcvan évre. ( 2020?!! )

Már csupán nyelvében él, de él még,

s gyarapszik, míg Erdõn innen ( Magyar o.)fogynak,

az õ küzdelmük hozza el a békét

és egységét minden magyaroknak.



94. /

Keletrõl primitív, barbár horda tör

Magyarországra, nem elõször. ( Izraeli politikai befolyás )

A nép minden vagyonát elhordja,

a csõcselék a mélybõl elõtör.

Megérkeznek a haza elárulói,

sértõdöttek, és idegenek,

tíz évig tudják a népet zsarolni: ( 2002 -2012 )

vörös és sárga a címerben eggyek.



Csak temetni tudnak, nem ünnepelni,

erejük gyorsan elfogy, szalmaláng,

türelmesek, de kitartásuk semmi,

vezérük rosszul végzi mindahány.

Költõiket elfelejtik gyorsan,

akárcsak régi énekeiket,

magyar se marad sok a honban,

de magyarul szólnak az idegenek.



98. /

Immár vén és beteges koromban

távoli nemzetnek ködképeit láttam,

Isten a tanúm, hogy amit eddig mondtam,

megtörténik egyszer majd a valóságban.

Nagyhírû és vitéz nemzet fia kérte,

lebbentsem elotte föl a jövõ fátylát, -

háromezer ezüst volt a munkám bére,

örvendenek neki koldusok és árvák.



99. /

Akinek mindezt írtam rendelésre,

három hónappal él tovább mint magam.

Csatát veszít, de a harcnak nem lesz vége,

minden ledõlt toronynak súlya van.

A pogány még százhúsz évig itt lesz,

de egyre jobban gyengül -

személye két nemzet közt híd lesz,

s utódja nagy mûvet ír a küzdelemrõl.



(és ami még számunkra nagyon fontos jóslat, direkt a végére hagytam... )



Nostradamus próféciája 2012-re ezt írja: „Húsz meg kétszer hatban az egek tudása a Földre látogat nagy öröm közepette. A betegség, a pestis, az éhínség eltûnik. Róma örül a megmentett lelkeknek. A tudósok félelemteli csodálattal mosolyognak. Megerõsítést nyer az asztrológia. Új kezdet a tudományban.



Források és kiegészítés: - hu.wikipedia.org/wiki/Nostradamus

- hu.wikipedia.org/wiki/A_pr%C3%B3f%C3%A9ci%C3%A1k

- magyarulmindenkinek.yuku.com/topic/1022#.Tw1gzIGK-XY

- (számítógépen talált régi feljegyzések J )

By: Anemoria

(forrás: enigmasok.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1171129 )

,


Nostradamus 2012 c. film 84 perces - (NEM MAGYARUL BESZÉLÕ)

.


NOSTRADAMUS HATÁS - A HARMADIK ANTIKRISZTUS SZINKRONOS 42 perces








NOSTRADAMUS - VESZEDELMES JÓSLATOK - SZINKRONOS 52 perces