Misztikus helyek

Húsvét-sziget

Hogyan kerül egy lakatlan szigetre több száz óriás szobor? Kik és miért hagyták abba olyan hirtelen a készítésüket? A Húsvét-szigetet még mindig sok rejtély övezi.
Mindentõl távol, a Csendes-óceán déli részén található ez az apró kis sziget. A legközelebbi szárazföld, a Pictairn-szigetek kétezer kilométerre nyugatra, Chile partjai 3600 kilométerre, Tahiti 4000 kilométerre van tõle. Rapa Nui-t, azaz a Világ Köldökét 1772-ben, Húsvét vasárnapján fedezte fel Jacob Roggeveen holland admirális, innen kapta új nevét a három vulkánból kialakult kis szárazföld.

A hosszú fülû szobrok

A mindössze 21 kilométer hosszú és 14 kilométer széles szigeten közel ezer darab, óriási méretû, kõbõl faragott fej várta a partoknál kikötõ hajókat, és azóta sem sikerült maradéktalanul megfejteni a szobrok titkát. Kik készítették õket, és milyen céllal? Hogyan voltak képesek a sziget egyik végébõl a másikig szállítani ekkora kõtömböket, amik között nyolcvan tonnásak is akadnak?
Az egyik legnagyobb rejtély az, hova tûntek a szigetlakók, és miért maradt olyan hirtelen félbe a szobor-projekt. Számos elmélet kering ezzel kapcsolatban, erõs vonalat képvisel a földön kívüliek jelenlétét feltételezõ teória. A széles körben elfogadott történet szerint polinéz tengeri utazók népesítették be a szigetet, akik több ezer kilométert utaztak kis hajóikban. A csillagok, az óceán ritmusa, az égbolt és a Nap színe, a felhõk alakja, a szélmozgások, és a madarak repülésének iránya segítette õket, hogy szárazföldet, és ott élelmet találjanak. A polinézek elõször i.sz. 400-ban érkeztek Rapa Nui-ra - a köldök elnevezés a hasra és az élelemre utal -, azonban elmenni már nem tudtak, így ottragadtak, és benépesítették a szigetet.

A régészeti leletek alapján úgy tûnik, két faj is lakta a szigetet, az egyiknek hosszú füle volt, a másiknak rövid. A rövid fülûek, akik korábban érkeztek, voltak a munkások, talán leigázottak. A második hullámban érkeztek a hosszú fülû emberek, a szobrok is õket ábrázolják. Idõvel a rövid fülûek fellázadtak, és megölték az összes hosszú fülût.

De hogy vitték oda?!

Mostanra több, mint 900 szobrot találtak meg a szigeten, némelyik alig látszott ki a földbõl. Ugyanakkor kevés szobor jutott el oda, ahova szánták: az óceán partjára, arccal a sziget felé. Ezeknek a monumentális kõtömböknek a mozgatása okozza a legnagyobb fejtörést ma is, és körülbelül annyira meggyõzõ az erre alkotott elmélet, mint az egyiptomi piramisok építésére adott magyarázat.
A szobrokat ugyanis a vulkán felsõ részén található sziklákból faragták ki, és onnan sok kilométerre kellett elszállítani. Ezt állítólag kötelekkel oldották meg, amit az akkor még sûrû füvezetbõl fontak. A felállított szobor köré tekert kötél segítségével méterenként mozgatták a szobrokat, és egyszerre vagy száz emberre volt szükség egy ilyen akcióhoz. Ezzel a módszerrel beletelt néhány hónapba, mire a parta vonszoltak egy-egy óriást. Így ha felborult, inkább otthagyták, és másikat faragtak, mert azt végképp nem tudták megoldani, hogy újból felállítsák. Állítólag az istenek kérésének tulajdonították a szoborkodást, mivel a sziget csaknem teljes felnõtt lakosságára szükség volt a faragás-szállítás bonyolult és nehéz mûveletéhez.
Más források szerint a szobrok az elhunyt törzsfõnököket ábrázolják, mintegy sírhant-szerûen, és azért helyezték õket a partra, hogy a vezetõk halála után is védelmet nyújtson a szigetlakók számára a fenyegetések ellen.

És hova lettek a szigetlakók?

Bár a szobrok révén híresült el a sziget, akad még itt néhány érdekes, máig megmagyarázatlan momentum. Például az, hogy a szigetlakók tudtak írni. Saját írásjeleik voltak, amik különböztek bármilyen más írástól a világban. Ugyanakkor egyik csendes-óceáni szigeten sem írtak akkoriban, és az amerikai indiánok sem használtak semmilyen írás-rendszert. Ki tanította õket írni? Ha maguk fejlesztették ki a rendszerüket, hogy lehet, hogy pont õk, a többi szigeten pedig nem írtak? Miért volt rá szükségük? Lehet, hogy magasabb fajta intelligenciával rendelkeztek? Egyáltalán, hogy voltak képesek kenukban utazni több ezer kilométert?
A virágzásuk idején 11.000-ren laktak a szigeten. Bár egy kissé túlnépesedtek, és végül, miután a sziget természeti forrásait kimerítették, egymást ették meg (állítólag), addig olyan növényeket termesztettek, amik érthetetlen, hogyan kerültek oda. A fõ eledelük az édesburgonya volt honnan szerezték? Elkenuztak Chilébe 3600 kilométert, majd néhány gumóval felpakolva visszaeveztek? Akkor hogy lehet igaz az "ottragadtak a szigeten" teória? Vagy lehet, hogy a sziget eleve Chile gyarmataként népesedett be? Ez akkor dõlt meg, amikor a Húsvét-sziget sírjaiból feltárt leletekbõl DNA-mintát vettek, és kiderült, hogy az õslakosok polinéz szigetlakók, nem amerikai indiánok voltak. Ezek a népek elképesztõ távolságokat tudtak megtenni a tengeren, és hogy ezt mind kenukkal tették, igen furcsa elképzelés. Ráadásul pontosan tudták, merre mennek. Az amerikai indiánok nem tudtak még így tájékozódni.
A lényeg, hogy máig nincs meggyõzõ magyarázat sem a szobrok mozgatására, sem a sziget benépesedésére. Lehet, hogy tágítani kellene a nézõpontokon. Eddig a földönkívüli-elmélet az egyetlen, ami mindent megmagyaráz.
(forrás: nana.hu)

Nõk Lapja Ezotéria
2009. 08. 03.


Spirituális szempontból erõhelynek nevezzük azokat a helyeket, ahol érezhetõ módon erõsebb életenergiák vannak jelen. Ha tehetjük, tavasszal keressük fel valamelyiket, mert itt szellemileg és lelkileg is feltöltõdhetünk.
De hova menjünk , ahol nemcsak jól érezhetjük magunkat, hanem a testünk, a lelkünk és a szellemünk is feltöltõdik? Elsõsorban olyan helyekre, ahol a Föld mélyébõl gyógyító energiákkal töltekezhetünk. Ezekrõl  a helyekrõl a régi öregek úgy tartották, hogy itt az Ég a Földdel összeér, az ezotéria pedig azt vallja, hogy ezeken a pontokon találkozhatunk a legtisztább és a legnagyobb, azaz az isteni energiákkal.

Erõhelyek sokfélesége
Az erõhelyek az úgynevezett szent tér kategóriájába tartoznak, hiszen ott magasabb rezgésû és erõsebb energiák vannak jelen, mint máshol. Szentté azonban csak akkor válik, ha az ember ezt felismeri, és tudatosan arra használja, hogy ott kapcsolatba lépjen ezekkel a nagy energiákkal.
A természetben rengeteg erõhely van, ahol különbözõ minõségû és erõsségû energiákat észlelhetünk. Általában az egyéni érzékenység dönti el, hogy kinek melyik a megfelelõ, ki, mit él át ezeken a pontokon. Erõhely lehet egyébként a tengerpart, egy szikla, de akár egy szép kert is. A saját erõhelyünket úgy találjuk meg, ha megfigyeljük, hol érezzük magunkat jól, hol esik jól idõzni, hol töltõdik fel lelkünk, szellemünk, és hol enyhülnek testi bajaink.

Régi tapasztalat az is, hogy azokon a helyeken, ahova sokan járnak  gyógyulást remélve, lágyabb, inkább az érzésekre, érzelmekre ható, finomabb energiák tapasztalhatók meg. A magasan fekvõ, nehezen megközelíthetõ helyeken, ahová kevesen jutnak el, erõsebb, tisztább, elsõsorban  a tudatra ható energiák mûködnek.
Az õsi tudás nyomában  Õseink – akik még sokkal szorosabb kapcsolatban voltak a természettel, mint a ma rohanó embere ; könnyebben felismerték az ilyen helyeket. Megfigyelték, hogy
az ilyen tájakon a növényzet dúsabb, egészségesebb, magasabb, az állatok nagyobbak, a vizek tisztábbak, a levegõ lágyabb, no és persze az ott élõ emberek békésebbek, nyugodtabbak voltak.
Más esetben csodás jelek utaltak a hely különlegességére. Aradi Lajos Pilis-kutató szerint elterjedt volt az a hit is, mely szerint egy varázserejû állat egy egész nemzetet vezethet a csodálatos vidékre. Erre a magyar mondavilágban is akad példa, gondoljunk csak a turulmadár vagy a csodaszarvas legendájára.
A régebbi korok emberei a templomokat is olyan helyekre építették, ahol a legnagyobb pozitív energiák összpontosultak, hogy a hívõk a szentélyben emelkedettebb lelkiállapotba kerüljenek.
Ha manapság valaki fel szeretne töltõdni vagy újra vissza szeretne találni a természetbe, nem kell mást tennie, mint felkeresnie egy magyarországi erõhelyet, és ott feltöltenie lemerült energiaraktárait.

Folytatása következik

Elõzõ folytatása


Pilisi rejtély


Ezoterikus körökben a legnagyobb energiájú helynek  ma Magyarországon a Pilist tartják. Aradi Lajos ; aki  a pilisi energiák rejtélyét kutatja ; véleménye szerint ennek az az oka, hogy az égbolton lévõ Orion-csillagkép és a Pilisben elhelyezkedõ három hegy között különleges kapcsolat van.
A Pilis-kutató jó húsz évvel ezelõtt, az Orion-rejtély címû könyvben találkozott elõször azzal az elmélettel, miszerint a Gízai-fennsíkon található három világhíres piramis az Orion-csillagkép mintájára épült. Aztán nyolc év múlva kinyitotta a Pilis térképét, amelyek középpontjában feltûnt három hegy ; Árpádvár, Rám-hegy és Magashegy ;, amelyek ugyanúgy helyezkednek el, mint a piramisok. Kutatómunkába fogott, mûholdfotókat szerzett be, számításokat végzett, még egyiptomi könyökben is mért, majd arra a következtetésre jutott, hogy a Pilisben egyes területek elhelyezkedése, a közöttük lévõ távolságok nemcsak a piramisokkal, hanem az Orion-csillagképpel is hasonlóságot mutatnak. Ugyanis a három övcsillagon ; az elõbb említett, piramisokra emlékeztetõ három helyen ; kívül megtalálta még a Pilisben azt a négy pontot is, amely megadja az Orion-csillagkép földi rajzolatát.

Aradi Lajos azt állítja, hogy az erõközpont a Pilis közepén, úgymond a ;szívében; található, a három hegytõl körbevéve. A mellette lévõ helységek ; Klastrompuszta, Ráró-hegy, Lepencefürdõ, Pilisszentlászló ; szintén az Orion csillagai helyzetének megfelelõek, és ezeket együtt vizsgálva, vonalakkal összekötve pontosan azt a rajzolatot kapjuk a Földön, ami az égbolton is látható. Feltételezhetõen ez adja a helynek a hallatlanul nagy erõt, hiszen itt az energiák olyan tobzódása jön létre, mint  a világon nagyon kevés helyen másutt.

Más ezoterikus nézetek szerint az Orion-csillagképre emlékeztetõ hét pont a Pilisben az emberi test hetes csakrarendszerének felel meg. Ezeken a pontokon állítólag olyan energiákat találunk, amelyek a különbözõ szerveinkhez kapcsolódnak, és a különbözõ megbetegedések itt hatékonyabban gyógyulnak.
Még ennél is nagyobb népszerûségnek örvend a tápiószentmártoni Attila-domb, melyet tudósok is vizsgáltak. Olyan tulajdonságokkal rendelkezõ hely ez, ahol állítólag különbözõ villamos-mágneses erõterek együttesen gyógyítják meg az embert, az állatot vagy a növényeket.
Az itt jelenlévõ erõterek és sugárzások a levegõben részletes ionizációt hoznak létre, és valószínûsíthetõen ennek köszönhetõ a hegy gyógyító ereje.

Folytatása következik
Forrás:Karsay István.

Elõzõ folytatása
A felkészülés fontos


Mielõtt elindulnánk ezekre az erõhelyekre kirándulni, az ezoterikus szakemberek azt tanácsolják, hogy  szabaduljunk meg a negatív érzéseinktõl, gondolatainktól, frusztrációinktól. Próbáljunk meg lazítani, ráhangolódni, és ne robbanásig feszült állapotban menjünk oda. Mert ugyan az erõhelyen megnyugszik majd a lelkünk, de ha már elõtte ráhangolódunk a kirándulásra, intenzívebben tapasztalhatjuk meg ezeket a nem mindennapi energiákat, amelyekkel töltekezhetünk, és melyeknek köszönhetõen jobban bírjuk a hétköznapok stresszét.


Nagy energiájúnak tartott helyek Magyarországon többek között:
Andocs, Badacsonytomaj,
Búcsúszentlászló, Bodajk, Budakeszi,
Budapest, Gellérthegy, Csatka,
Csobánka, Dobogókõ, Dömös,
Egerszalók, Esztergom, Fertõszentmiklós,
Gencsapáti, Gyöngyös, Hédervár,
Gyula, Kaposszerdahely, Kékkõ,
Mártaszentimre, Petõfiszállás,
Röjtökmuzsaj, Sümeg, Szigetvár,
Székesfehérvár, Varsád, Vác,
Vértessomló, Visegrád, Zirc.

Gyógyító energiák hazánkban
Az úgynevezett erõhelyeken intenzívebben tapasztalhatjuk meg az életenergiákat. Itt magasabb rezgésû és tiszta energiák vannak jelen, ezért az itt töltött idõ lelket emelõ, testi bajoknak enyhülést hozó. Magyarországon is számos ilyen különleges hely van. Régebben úgy tartották, hogy az erõhelyek titka abban rejlik, hogy itt az ég és a föld összeér. Az ezoterikus magyarázók ma azt vallják, ezeken a pontokon találkozhatunk a legtisztább és legnagyobb, azaz az isteni energiákkal.


Hol az én erõhelyem?
A természetben sokféle erõhely van, amelyek különbözõ minõségûek és erõsségûek. Általában az egyén érzékenysége dönti el, hogy ki, mit él át e pontokon. Saját erõhelyünket a természetben úgy találjuk meg, hogy megfigyeljük, hol érezzük magunkat nagyon jól, hol esik jól elidõzni, hol töltõdik fel lelkünk, szellemünk és hol enyhülnek testi bajaink. Régi tapasztalat az is, hogy azokon a helyeken, ahova sokan járnak gyógyulást remélve, lágyabb, inkább az érzésekre, érzelmekre ható, finomabb energiák tapasztalhatók meg. A magasan fekvõ, nehezen megközelíthetõ helyeken, ahová kevesen jutnak el, erõsebb, tisztább, elsõsorban a tudatra ható energiák mûködnek.

A nagy erõhelyekre a régi korok embere sokat látogatott, és az utóbbi néhány évben ismét erõsebb az érdeklõdés az emelkedettebb energiájú tájak iránt. Hiszen az agyonhajszolt, betegségekkel, küzdelmekkel teli hétköznapokban ezeken a helyeken nagyon jól érezhetjük magunkat, testünk friss, energikus, tudatunk tisztább, kedvünk jobb lesz.
Õseink alaposan megfigyelték környezetüket, és jelek alapján tájékozódtak arról, hol vannak ezek a nagy energiájú helyek ; az ilyen tájékon például a növényzet dúsabb,egészségesebb, magasabb, az állatok nagyobbak, a vizek tisztábbak, a levegõ lágyabb, az ott élõ emberek békésebbek, nyugodtabbak voltak. Más esetekben csodás jelek utaltak a hely különlegességére. De elterjedt volt az a hit is, amely szerint a varázserejû állat egy egész nemzetet vezethet a csodálatos vidékre, ahogyan erre a magyar mondavilágban is akad példa.
Régen a templomokat is olyan helyekre építették, ahol a legnagyobb pozitív energiák összpontosultak, hogy a hívõk a szentélyben emelkedettebb lelkiállapotba kerüljenek.A mai kor embere elszakadt a természettõl, most újra szeretne visszatalálni hozzá, s térképet vesz a kezébe, hogy tudja, hova menjen, ha szeretne némi energiával feltöltõdni.

Forrás:Karsay István.

A Holdvirág-árok rejtélye

A Holdvilág-árok a Pilis legromantikusabb helyeinek egyike. Jó fél órás séta után, távol az autók zajától, a természet mindent átölelõ nyugalmától halad az ösvény az árokban, s a fák közt magas, titokzatos sziklafal bújik meg: évek óta kutatott régészeti lelõhely, s megannyi találgatás misztikus célpontja.

A Pilis máig az egyik legszakrálisabb helyként számon tartott vidék Magyarországon, lépten-nyomon a múlt, a magyar õstörténet és a vallás színhelyei tárulnak a látogató elé.

A föld szívcsakrája

A Pilisben másfajta erõtér uralkodik, mint a hétköznapok sblonos helyszínein, itt megnyugszik a lélek, és feltöltõdik a test. Átkerül egy másik dimenzióba, ahol joggal teszi fel a múltra és a spirituális erõtérre vonatkozó kérdéseket. Dobogókõ, a Föld Szívcsakrájának a jelenléte pedig önmagáért beszél.

Pomáztól északnyugatra, mintegy 6 kilométer távolságra a Pilisi Tájvédelmi Körzet délkeleti csücskében emelkedik a Nagy Csikóvár, ennek déli lejtõjén húzódik meg a Holdvilág-árok. A kõmeder, a Holdvilág-árok természeti képzõdmény. Felsõ részén egykor víz folyt, a patak most keresztül folyik Pomázon, azon a településen, amelyet az írásos emlékek Etczelburgnak, Attila városának említenek. Pomáz határában a "Születõ fény háza" emlékmû hirdeti azt a helyet, ahol Attila, majd késõbb Árpád magyarjai átkeltek a Dunán.
A késõbbi korok megtörtént eseményei is megelevenednek, 1213-ban II. Endre feleségét, Gertrúdot meggyilkolták a lázadó urak, s holttestét a közeli Pilisszentkereszt mellett található ciszterci kolostorban temették el. Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok kolostort építettek a Holdvilág-árok bejáratánál.
(forrás: astronet.hu)

.

A világ rejtélyes energiamezõi

A világnak van hét pontja " hét csakrája ", amely csodás energiával van feltöltve. A monda szerint Siva isten elhajította a földi energia hét kavicsát, s ahol azok leestek, ott áldott energia sugárzik. Aki ezeken a helyeken megfordul, meggyógyul, de legalább is javul az állapota.

Machu Picchut, Wawel, Delfi, Jeruzsálem, siratófal, kábakõ, Mekka

Magyar turisták százezrei jártak már Krakkóban, az egyik leghíresebb lengyel városban, amely az évszázadok során igen szoros kapcsolatban állt a magyar kultúrával. Kevesen tudják, hogy az elsõ magyar nyelvû könyvet is ott és nem magyar területen nyomtatták.

A híres várban, a Wawelben nagyobbrészt egyházi befolyás érvényesül, mivel az õsi dombon több híres templom, szentély található, valamint a Wawel egyben a régi lengyel királyok temetkezõhelye is volt. A katolikus egyház befolyása alatt álló várigazgatóság nemrégen korlátokkal zárta el a királyi palota egyik falát. Ezt a falat ugyanis évtizedek óta mágikus helynek tartják a látogatók - nemcsak a helybeliek, hanem a külföldiek is. A "csakrának" nevezett falnál szinte mindig álltak emberek, jobbára betegek és öregek, de számos fiatal is megfordult ott.

A "csakrafal" ugyanis gyógyított. Lehet persze, hogy pozitív hatását csak bebeszélték maguknak az emberek, mindazonáltal ez a bebeszélés is javított állapotukon. A placebohatás érvényesült itt - ha csak nem valamilyen más, valóban létezõ, de a tudomány által még nem mért erõ. Számos esetrõl tudunk, amikor a hegyre lassan felvánszorgó, bottal járó öregek alig pár perces álldogálás után a "csakrafal" boltíve alatt új erõre kaptak. Okvetlenül tegyük hozzá, hogy a bonyolult vár- és templomépületek más falainál ilyen hatást soha nem tapasztaltak. Régi betegek állították, hogy a csakránál mintha új erõ költözött volna beléjük. Ha nem is gyógyultak meg, de sokkal jobban érezték magukat.

Amikor ott járt az írek irodalmi Nobel-díjasa, Seamus Heaney, az újságíróknak azt nyilatkozta: a csakrafalnál valóban tapasztalt pozitív energia-áramlást. Talán ez adta a végsõ lökést a hatóságoknak, hogy tegyenek valamit a "babona" ellen... Hamarosan korlátokkal torlaszolták el a falhoz vezetõ utat, és felirat hirdette, hogy a mûemlékfelügyelet és várigazgatóság szerint "a várban semmilyen mágikus erõ nem mûködik, a waweli csakra ellentétes a katolikus egyház szellemével, és nem illik azokhoz a kulturális és történelmi értékekhez, amelyek a Wawelre egyébként jellemzõek".
A várigazgatóság a nagy tiltakozás láttán újabb érvvel állt elõ: a nevezetes falnak támaszkodó turisták "akik szinte testükkel veszik át a faltól a pozitív energiát " rongálják az épületet".

Mágikus helyek

A teozófusok (az emberi léleknek az istenséggel való egységérõl szóló vallási elmélet hívei - A szerk.) szerint annak idején Siva isten széthajította a Földön az erõ hét kavicsát, és ezek Krakkón kívül Delhiben, Mekkában, Delfiben, Jeruzsálemben, Rómában és Velehrádban estek le, így rejtélyes erejük mindmáig ott nyugszik. Mások e mágikus erõvel felruházott helyek között említik még a gizai piramisokat, Machu Picchut és a Nazca-fennsíkot is. Tény, hogy az említett pontokon a helyi hatóságnak eszébe sem jutna kitiltani a látogatókat, akik szenvedéseiket enyhítendõ, vagy csak kíváncsiság okán keresik fel a "szent helyet", a csakrát.

Jeruzsálemben a világhírû Siratófalnál milliók fordultak már meg. Az egyistenhívõ nagy világvallások szent helye ez a történelmi város, egyszerre a zsidóké, a mohamedánoké és a keresztényeké. Ábrahám itt ajánlotta fel Istennek a fiát, Izsákot, Salamon itt építette az elsõ nagy templomot. Ebbõl az épületbõl csak a nyugati fal maradt meg, ma ez a Siratófal. A zsidók szerint Isten sohasem hagyta el a falat, és õk is gyógyító hatást, lelket tisztító erõt tulajdonítanak neki. A közeli sziklamecset örökíti meg azt a helyet, ahonnan Mohamedet a mennyekbe emelte az Úr...

A Föld hét, erõt sugárzó, pozitív pontja közül a harmadik az indiai Delhiben található. Az óváros nagy mecsetjében 25 ezer hívõ fér el.


A negyedik ilyen helynek a mekkai Nagy Mecsetet tartják. Ebben található a szent Kába-kõ, ami nem egyéb, mint egy nagy méretû, vastartalmú meteor, amely régen zuhant a Földre a kozmoszból. Egyesek szerint ezt a "pozitív pontot" még maga az elsõ ember, Ádám jelölte ki azzal, hogy itt épített szentélyt.

Minden igazhitûnek legalább életében egyszer el kell(ene) zarándokolnia Mekkába, hogy ott feltöltõdjön az igaz hittel! Az sem zárható ki, hogy a betegek fájdalmát csökkenti és pszichológiai alapon mindennap meggyógyít valakit a Kába-kõ érintése.

Az ötödik pozitív pont a görögországi Delfiben található. Apollón papnõi, a Püthiák itt jósoltak évszázadokon át, és elõre jelezték a jövõbeni eseményeket. A szent hely pozitív kisugárzásáról számos ókori szerzõ tesz említést. Delfi volt talán a Föld legrégibb idegenforgalmi látványossága - hiszen a hangulatáért, a jóslatokért az egész világból vándoroltak oda az emberek.

A hatodik hely a csehországi Velehrád, ahol ma egy cisztercita kolostor áll. A csehek számára ez a hely a nemzet legyõzhetetlenségének, kitartásának jelképe. Sokáig itt élt, és itt is halt meg Metód, a szláv népek két nagy tanítójának egyike.

A hetedik hely a krakkói "csakra" ellen annyira tiltakozó katolikus egyház legfõbb szentélye. A római Szent Péter-székesegyház egy õskeresztény bazilika helyére épült, és középpontja azt a helyet védelmezi, ahol Jézus társát, Pétert kivégzése után eltemették. A régebbi idõkben sok forrás bizonygatta, hogy ebben a szent épületben is van pozitív kisugárzás. Legalábbis számos ide látogató érezte, hogy a lelke itt megtisztul, az ereje visszatér, kigyógyul a bajából.

Összességében bátran kijelenthetjük: ha bár a dolognak egy része kétségtelenül csak legenda, azért van (lehet) benne valami. Miért van az, hogy bizonyos pontjain a Földnek jól érezzük magunkat, míg másutt szinte kiszívja valami az erõnket? Van, ahol szeretünk lenni, és van, ahonnan menekülünk - anélkül, hogy pontosan éreznénk, milyen hatás ér bennünket. Ennek pedig valami oka van, és remélhetõleg ezt az okot egyszer a tudomány felfedezi, és nyilvánosságra hozza.
Nemere István
(astronet.hu)