Nibiru a 10. bolygó
Említésre került egy idegen faj akiktõl a maják az ismereteiket merítették. Õk az Anunnakik. A maják minden eddig feltárt ismeretei mellett azt is átadták nekik, honnan jöttek õk, az "Isteneik".
Mikor a tudósok elkezdték a maja feljegyzéseket és csillagtérképeket elemezni, szemet szúrt nekik egy dolog. A maják naprendszert ábrázoló, és helyes illusztrációin a napon kívül 9 bolygó helyett 10 van feltüntetve. Az eddig leellenõrzött és bizonyítottan pontos számításaik a naprendszer létezõ bolygóira felkeltették teljes nevén a National Aeronautics and Space Administration, közismertebben a NASA figyelmét. Az intézet nem sajnálta rá sem a pénzt, sem az idõt, és részletesen áttanulmányozta a feltételezett mindeddig ismeretlen égitestre vonatkozó maja feljegyzéseket. Közel egy éves munkával a szakembereknek sikerült ezeket a maja számításokat teljes mértékben átültetniük a ma alkalmazott koordinátarendszerre, így megkezdõdött a kutatás a titokzatos 10. bolygó, a "Planet" után. Erre a célra a NASA fejlesztettegy teleszkópot, amit már 1983-ban fel is bocsátottak. A teleszkóp neve IRAS volt, ami egy gyûjtõnévként is szolgál a hasonló típusú megfigyelõ eszközökre. Az IRAS szó egy rövidítés, a teljes neve InfraRed Astronomycal Satelite, jelentése pedig infravörös asztrológiai mûhold. Ez is egy föld körül keringõ teleszkóp, viszont különbözik a legismertebbektõl, az optikai teleszkópoktól. A fény hullámok formájában terjed valójában hullámtulajdonsággal rendelkezõ, több típusú részecskék formájában, a legismertebb a foton amiknek két ismert tulajdonsága van. Az egyik az amplitúdó/erõsség, a másik pedig a hullámhossz. Ha a fényt ábrázolni szeretnénk, úgy kell elképzelni, mint egy hullámvonalat. A hullámhossz azt a távolságot adja meg, ami két egymás melletti hullám ugyanazon pontja között mérhetõ. Azonban a fénynek nem csak egy hullámhossza létezik, viszont az emberi szem nem is látja ennek csak egy töredékét. A szemmel látható hullámhossznál alacsonyabb fénytartományt Ultra Ibolyának nevezik mivel a látható színspektrum utolsó színén, az Ibolyán túl van a magasabbakat pedig Infravörösnek, ami közvetlenül a vörös fény elõtt foglal helyet. Míg az optikai teleszkópok csak a látható színtartományban adnak lehetõséget szabad szemmel való megfigyelésre, addig az IRAS képes detektálni az infravörös tartományban beérkezõ sugarakat is. Ugyanezt a technológiát használja a hadsereg, vagy a baleseti mentõegységek áldozatok felkutatására, mert az infravörös fényt hõként érzékeljük, amivel az emberi test melege érzékelhetõ sötétben is. Az ezzel a technológiával felszerelt IRAS-t állították rá a maja számításokban található koordinátákra. A tudósok részben biztosak voltak benne, részben viszont megdöbbentette õket, hogy a teleszkóp szinte azonnal megtalálta a keresett égitestet, melyet a maják és még számos tõlük független civilizáció, a sumérok, és még a Biblia is Nibiru néven említ. A felfedezés híre akkoriban végigsöpört az egész világon, a legnevesebb szaklapok számoltak be róla. Ez azonban nem tartott sokáig, mert a Nibiru bolygónak olyan tudományosan bizonyított hatásai lehetnek a Földre, amilyenek végül is lesznek, amik ha kitudódnának, hatalmas közpánikot keltenének a vezetõ szervek szerint. Mi mégis úgy látjuk jónak, hogy ez egy közérdekû információ és nem csak azt a pár embert illeti akik jelenleg a világ sorsáról döntenek, önérdekelt módon. Ezeket egy késõbbi írásunkban részletesen kifejtjük. A felfedezésre onnantól kezdve magasabb szintrõl hírzárlatot rendeltek el és hivatalos forrásból azóta sem hallani róla, rések azonban minden rendszerben vannak. Bár a bolygó létezését igyekeznek a tagadás leplével elfedni, létezésének igazolására sok anyag szivárgott már ki.
A Nibiru valójában nem bolygó, mint ahogy azt a felfedezéséig hitték, hanem egy barna színû törpecsillag. A felfedezés azt a tényt is maga után vonta, hogy valójában sok más naprendszerhez hasonlóan egy bináris naprendszerben élünk. Két "Napunk" van. Az égitestnek számos holdja van, csillag révén ezeket inkább bolygóknak illene nevezni, viszont a tõle mért viszonylag közeli elhelyezkedésük, és a Nibiru Nap körüli keringése miatt említik hold néven õket. A Nibiru belsejében is ugyanolyan magfúzió zajlik, mint más csillagokban, ahol a hidrogén héliummá ég el, az intenzitása viszont sokkal kisebb, mint például a Napé. Ez adja a magyarázatot arra a sok helyen említett téves feltételezésre, miszerint a Nibiru nem adhat otthon életnek, mert a pályája egyes részein a Naptól mért nagy távolsága miatt hõ hiányában egy fagyott bolygóvá válik. Az elõbb említett állításban téves az is, miszerint az életet a Nibiru, mint bolygó felszínén feltételezi, pedig valójában nem az.
folytatása a következõben
--
``Legyek én gyertya, csendes eszköz, szolgája az égi fénynek, Hogyha Istenem úgy akarja, ne tudjam kiért, s kikért égek.``
Téma zárolva.