Izlandi vulkánkitörés

.

Kitört a Grímsvötn vulkán Izlandon
2011.05.21.

Alig több mint egy évvel az után, hogy az Eyjafjallajökull vulkán kitörése hetekre megbénította Európa légiközlekedését, újabb izlandi tûzhányó kelt életre.

Izland legaktívabb vulkánja, a Grímsvötn május 21-én 17.30 körül tört ki. A tûzhányó nagy mennyiségû vulkáni hamut lövellt ki, ami a helyi meteorológusok szerint mintegy 20 km-es magasságig jutott a légkörbe.

A vulkán környékén a szeizmikus aktivitás ugrásszerûen megnõtt és a magasba törõ hamufelhõt, illetve füstöt Izland több pontjáról is látni lehet.

A Met Office kiadott közleménye szerint a hamufelhõ elõször délkeletre,majd északi irányba mozog és a következõ 24 órában nem befolyásolja a kontinensen a repülõgépek közlekedését, ugyanakkor Izlandon repülési tilalmat léptettek érvénybe. A Keflavik Nemzetközi Repülõtér (mintegy 220 km-re a tûzhányótól) meteorológiai radarján jól kivehetõ a vulkáni hamu.

A Grímsvötn utoljára 2004-ben tört ki, de az elmúlt évtizedekben több alkalommal is aktívvá vált. Legtöbb kitörése 1-3 hétig tartott. A tûzhányó a Vatnajökull jégsapka mellett található, a mostani hamufelhõ is fõként a jégsapka fölött terjeng.
A vulkáni tóban 2004-ben a tudósok olyan baktériumot találtak, amely képes volt a rendkívül oxigénszegény környezetben életben maradni. Feltételezik, hogy a körülmények hasonlatosak lehetnek a Marson lévõkhöz és remélik, hogy a baktériumok kutatása segítséget nyújthat a marsi életformák kutatásához.
A tavak a vulkáni hõ miatt soha nem fagynak be teljesen.

A múlt év áprilisában és májusában az Eyjafjallajökull tûzhányó hamufelhõje a kontinens irányába terült és hetekre szinte megbénította a légiközlekedést.
www.katasztrofak.abbcenter.com/?cim=1&id=110778

.

Izland jelentõs részét ellepte a hamufelhõ

2011.05.22.

Az elmúlt 100 év legerõsebb kitörése zajlik az izlandi Grímsvötn tûzhányónál. A több ezer méteres magasságra feljutott hamufelhõ egyelõre nem akadályozza az európai légiközlekedést.

A helyi lapok Magnús Tumi Gudmundsson geofizikust kérdezték meg, aki elmondta, hogy a vulkán mostani kitörése az 1873-as kitöréshez hasonló. A tûzhányó a Vatnajökull gleccser része, de a jégsapka megolvadása miatti jelentõs árvízzel egyelõre nem számolnak.

Ma reggel a hamufelhõ 15-18 km-es magasságig jutott, ami azt mutatja, hogy az utolsó, 2004-es kitörésnél jóval nagyobb a mostani. A hamukibocsátás pillanatnyilag nagyobb, mint egy évvel ezelõtt az Eyjafjallajökull egyes kitöréseinél látható volt és a magma áramlása is erõsebb.
A hamut nagy területen szórja szét a Grímsvötn, a hamufelhõ az ország nagy részét érinti és helyenként szinte nullára csökkent miatta a látástávolság.

A vulkán térségében lezárták az utakat, és Keflavik Nemzetközi Repülõtere is zárva van vasárnap reggel óta. Nem üzemel a fõváros és több más nagyváros légikikötõje sem.
A lakosságot felszólították, hogy lehetõség szerint ne menjenek a szabadba, az ajtókat és ablakokat tartsák zárva. Megkezdték a porálarcok szétosztását és a háziállatok zárt helyre terelését.
A térségbe keresõ-mentõ csapatot vezényeltek, a hamuval leginkább szennyezõdött településekrõl a turistákat elszállítják.
Kirkjubaejarklausturban a délelõtti órákban olyan sötét volt, mintha éjszaka lenne, a talajt 1-2 cm-es vastagságban borította be a hamu.

A hamufelhõ szerencsére jelenleg nem terjed Európa irányába, a Met office (Izland) elõrejelzései szerint a következõ napokban várhatóan nem fog gondot okozni az európai légiközlekedésben.

Érdekesség, hogy Izlandon még soha nem tapasztaltak vulkánkitöréskor olyan erõs villámtevékenységet, mint most. Az elsõ 18 órában mintegy 15.000 villámlást detektáltak, de volt olyan egy órás periódus, amikor 2198 alkalommal villámlott.

www.katasztrofak.abbcenter.com/?cim=1&id=110782

.

Félezer légijáratot töröltek ma a hamufelhõ miatt


2011.05.24.

Mintegy 500 repülõgép nem indult el ma Nagy-Britannia területén, miután az izlandi Grímsvötn vulkán hamufelhõje elérte a légteret. A hamufelhõ nagy valószínûséggel holnapra a skandináv államokat is eléri.

Mintegy 500 légijáratot törölt több légitársaság a Brit-szigetek térségében a vulkáni hamufelhõ miatt. A reggeli órákban a Ryanair nem tartotta indokoltnak, hogy gépei a földön maradjanak, napközben azonban mintegy 200 menetrend szerinti járatukat függesztették fel. Edinburgh légterében a hamufelhõ nagy koncentrációban tartalmaz szennyezõdést, ezért a repülõtér a mai napra valamennyi gép fogadását és indítását felfüggesztette.

A KLM már a holnapi napra is jelentett be járattörléseket. Erõs a valószínûsége, hogy holnap Svédország, Dánia és Norvégia légterét is eléri a hamufelhõ, így további fennakadásokra kell számítani a légiközlekedésben. A Brussels Airlines Brüsszelbõl Hamburgba, Göteborgba és Stokholmba holnap nem indít gépet.

Az izlandi Grímsvötn tûzhányóból továbbra is áramlik ki a hamu, azonban az elõrejelzõk szerint a felhõ terjedésének modellezése rendkívül komplikált. Tavaly, amikor az Eyjafjallajökull kitörésekor Európa felé sodorta a légáramlat a hamufelhõt, viszonylag stabil északnyugati szél volt. Most az idõjárás, a szél mozgása igen változékony, ezért nehéz megmondani, hogy a következõ napokban a helyzet romlik, vagy esetleg javul. Könnyen meglehet, hogy a hét második felében - csütörtökön és pénteken - az áramlás erõsebben északnyugatira fordul és további hamut sodor Európa fölé. Ezt követõen - a jelenlegi modellek szerint - ismét délnyugati szél lehet, ami sokat javíthat a helyzeten.

Az Európa területére vonatkozó prognózishoz a Vulkáni Hamu Elõrejelzõ Központ folyamatosan kapja az adatokat, és a Polgári Repülési Hatósággal, valamint a légitársaságokkal együttmûködve mindent megtesz a repülés biztonságának érdekében - áll a szervezet közleményében.

A MALÉV járatait az esemény egyelõre nem érinti, egyetlen járatot sem töröltek, de minden utasnak javasolják, hogy vegye fel a kapcsolatot a légitársaságával, mielõtt elindulna a repülõtérre.


A Tûzhányó Blogon Sági Tamás írja: Bár a vulkanikus földremegések enyhén csökkentek, egyáltalán nem maradtak abba, a kitörés - ha kevéssé hevesen is, de folytatódik. Valószínûleg a felhõ azért (is) lett alacsonyabb, mert már kevesebb víz jut el a kürtõhöz, és a robbanásokért a víz-magma kölcsönhatás felelt. Persze lehetséges, hogy a jég alatt új hasadék nyílt fel, aminek hatását még nem láthatjuk.
A jelenlegi helyzet alapján tehát reménykedhetünk, hogy a felhõ a közeljövõben nem kap jelentõs utánpótlást, azonban erre nincs garancia. A remegések, a kibocsátási ráta alapján ha alábbhagyott is a kitörés, nem maradt abba és fel is erõsödhet.

www.katasztrofak.abbcenter.com/?cim=1&id=110807

.
2011.12.13.


Kitörés fenyeget

Az izland Katla vulkán újabb kitöréseket produkálhat, mely a sziget gleccsereinek jegét megolvasztva komoly problémákat okozhat.

Bizonyára mindenki emlékszik még arra a felkavarodásra, amelyet 2010. áprilisában az izlandi Eyjafjöll vulkán kitörése okozott: Európa felett gyakorlatilag teljesen megbénult a légi közlekedés. A vulkanológusok szerint azonban a következõ években egy másik tûzhányó, a Katla kitörésének esélye is megnövekedhet, amely a korábbinál sokkal összetettebb problémákat is generálhat.

(Nem is olyan) Apró jelek

A Katla egy kisebb kitörése idén júliusban olyannyira megolvasztotta a környezõ gleccsereket, hogy a kialakuló jeges áramlatok még egy fõút hídját is elsodorták. Pall Einarsson az Izlandi Egyetemen 40 éve tanulmányozza a helyi vulkánok aktivitását, véleménye szerint ez a kitörés a komolyabb események elõhírnöke volt, szerinte a vulkán új periódusához érkezett.

Mi történhet?

Az 1512 m magas Katla kitörése akár nagyobb problémákat is okozhatna, ugyanis ha feltörne belõle a forró láva, az megolvaszthatná a gleccserek jegét, így az ország partvidékére több milliárd liter víz zúdulna rá, majd ömlene bele az Atlanti-óceánba, mely a tengerszint - egyelõre kérdéses mértékû - megemelkedésével is járhatna (érdemes megjegyezni, hogy Izlandon található a világ 3. legnagyobb, összefüggõ jégtakarója). Talán további figyelemre adhat okot, hogy Ford Cochran, a National Geographic szakértõje szerint az utóbbi napokban kiugró szeizmikus aktivitást észleltek a környéken.

Mi ad még okot a gyanakvásra?

A Katla már hosszú ideje inaktív, nyugalmi szakasza pedig 40-80 év közé tehetõ, mondhatni lassan eljön az ideje egy újabb aktív idõszaknak. 1918-ban egy erõteljesebb kitöréskor komplett jéghegyeket sodort az óceánba.

Az 1783-as kitörés a felsõ légkörbe került kén-dioxid a levegõbe jutva szulfát aeroszolokat képzett, ez pedig globális lehûléshez, a monszunáramlások megváltozásához, áttételesen pedig forradalmakhoz vezetett.

Mi a szakember véleménye?

"A kalderát fedõ jégsapkát a vulkáni tevékenység csakugyan megolvaszthatja, de ez legrosszabb esetben is csak a jeges iszap áradásához vezethet" - nyilatkozta az Indexnek Dr. Harangi Szabolcs vulkanológus, az ELTE Kõzettan-Geokémiai Tanszék vezetõje. "A környezetet és az infrastruktúrát ez ugyan komolyan károsíthatja károsíthatja, és a sodrás hatalmas kõtömböket szórhat szét a sík partvidéken, de a tengerszint megemelkedése szerinte nem reális veszély."
(forrás: idõkép.hu)