A lélek" gyümölcsei"

A Lélek ajándéka

Jézus mennybemenetele elõtt így szólt az apostolokhoz:
"Meg van írva, hogy a Messiásnak szenvednie kell, és harmadnap fel kell támadnia a
halálból. Nevében megtérést és bûnbocsánatot kell hirdetni minden népnek Jeruzsálemtõl
kezdve. Ti tanúi vagytok ezeknek. Én meg kiárasztom rátok Atyám ígéretét. Maradjatok a
városban, míg erõ nem tölt el benneteket a magasságból." Ezután kivezette Betániába õket, megáldotta õket és szemük láttára az égbe emelkedett.

Az apostolok ezután visszavonultak Jeruzsálembe és imádkoztak.
"Amikor elérkezett a pünkösd napja, ugyanazon a helyen mindnyájan együtt voltak.
Egyszerre olyan zúgás támadt az égbõl, mintha csak heves szélvész közeledett volna, és
egészen betöltötte a házat, ahol egybegyûltek. Majd lángnyelvek lobbantak és szétoszolva
leereszkedtek mindegyikükre. Mindannyiukat eltöltötte a Szentlélek, és különbözõ
nyelveken kezdtek beszélni, úgy ahogy a Lélek szólásra indította õket."
Ezt követõen pedig valamennyien hirdették az örömhírt szerte a világban.
Az örömhír pedig máig betölti a Földet. Az Isten elküldötte Fiát, aki emberré lett, meghalt értünk a kereszten, majd harmadnapra feltámadt, hogy részesei lehessünk az örök életnek.

Ettõl fogva tudnunk kell, hogy jöhet bármi, nem veszünk el, ha Istenre emeljük a tekintetünket.
Megmaradt azonban a szabadságunk, amely olyan fontos Isten számára, hogy ahogy II. János
Pál pápa mondotta: "Isten kicsi akart maradni az ember szabadsága elõtt." Még azt is
megengedte az õ teremtményének, hogy az Õ Fiát, Jézust az ember megalázza és keresztre
feszítse. "Mert senkinek nincs nagyobb szeretete annál, mint aki életét adja embertársaiért."
A Lélek által a szeretetre kapunk meghívást. Ha megnyitjuk a szívünket elõtte, bûneinktõl
megszabadulva mindannyian részesülhettünk a Lélek ajándékaiból. Pál apostol így ír errõl:
"A test cselekedetei nyilvánvalóak: kicsapongás, tisztátalanság, fajtalanság, bálványimádás, babonaság, ellenségeskedés, viszálykodásvetélkedés, harag, veszekedés, szakadás, pártoskodás, irigykedés, gyilkosság, részegeskedés, tobzódás, és ezekhez hasonlóak.Akik ilyeneket mûvelnek, nem öröklik Isten országát.
A Lélek gyümölcsei viszont: szeretet, öröm,
békesség, türelem, kedvesség, jóság, hûség, szelídség, önmegtartoztatás. Ezek ellen nincs törvény."

Isten folyamatosan ott áll a lelkünk kapujánál és zörgeti az ajtót. Szeretve kér minket, hogy
fogadjuk be a Lelket. Mert a Lélek által válunk képessé, hogy levetkõzzük rossz tulajdonságainkat, amelyek csak a bajt hozzák ránk és környezetünkre egyaránt.
A test kívánságai valójában csak pillanatnyi örömök vagy az indulataink féktelen tobzódása. Ezek nem töltik be örömmel a lelkünk, sõt sok esetben a kétség, a bizonytalanság vagy a félelem lesz úrrá rajtunk ezek következményeként.
A Lélek gyümölcsei pedig szeretet, öröm és békesség a szívünkben.
Csak rajtunk múlik, mit választunk. Ellenségeskedést, kicsapongást vagy az egymás iránti szeretetet. Helyettünk senki nem hozhat döntést, mert mindannyian személyes felelõsséget kaptunk a szabadságunkkal. Önmagunkért és egymásért egyaránt felelõsek vagyunk.
Jól lehet, úgy érezzük, hogy kevés az erõnk ahhoz, hogy képesek legyünk önmagunk
megvívni a csatát nap mint nap, és elsõsorban önmagunkkal. De ne felejtsük Jézus szavait, aki
mielõtt a mennybement így szólt: "Menjetek tehát, tegyétek tanítványommá mind a népeket.
Kereszteljétek meg õket az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevére, és tanítsátok meg õket
mindannak megtartására, amit parancsoltam nektek. S én veletek vagyok mindennap a
világ végéig."
(Forrás:Kõvári János)

Gyürüs István: Hûség

"A lélek gyümölcse: szeretet, öröm, békesség, béketûrés, szívesség, jóság, HÛSÉG, szelídség, mértékletesség." (Galata 5:22.)

Az ünnepet nem a díszlet teszi ünnepé, hanem a belõlünk áradó szeretet. A szeretet egyik legszebb kifejezése a hûségben nyilvánul meg. Ez a szó, és amit takar, mintha feledésbe merült volna. Elhalványult rokoni kapcsolatok, kihûlt barátságok, zátonyra futott házasságok, szétesõ családok a hûség hiányát mutatják. Gyermekkoromban az ünnepek elõtt sok-sok képeslapot vásároltunk. Amikor már "írástudó" voltam, édesanyám diktálta, hogy kinek mit írjak. S nemcsak mi küldtünk, hanem - az ünnep közeledtével - a postás naponta nagy adag küldeményt tett le az asztalunkra. Néha még a néhány házzal arrébb lakó rokonoknak is küldtünk, ill. kaptunk tõlük lapot, noha szóban is kifejezhettük jókívánságainkat. Igyekeztünk kifejezni az összetartozást. Egyre fogyó listák jelzik, hogy kopnak a kapcsolatok, s a másod- s harmadrendû rokonok már kiestek az emlékezetbõl. A kör egyre szûkül.

Volt idõ, amikor a barátságok egy életre szóltak. A baráti hûség egyik legszebb példája Jonatán és Dávid barátsága. Miután Dávid legyõzte Góliátot, Jonatán, aki hasonlóan bátor és istenfélõ fiatalember volt, megkedvelte õt. Barátságot kötött vele. Odaadta neki ruháját, fegyverét. Vigyázott barátja hírnevére. Még édesapjával szemben is megvédte, pártolta Dávidot. Pedig tudta, hogy Dávid lesz a király, ami egyébként vér szerint õt - Jonatánt - illette volna meg. A királyi cím és méltóság sem tudta a barátokat elválasztani egymástól.

A házasság pillére a hûség. Házasságkötéskor a pár arra tesz fogadalmat, hogy hûségesek lesznek egymáshoz. A fogadalomban benne van az is, hogy rosszban is, bajban is kitartanak. Azonban nagyon sok esetben akkor válnak el, amikor a legjobbak a körülmények. Még nehézségeknek sem kell beköszönniük, hogy a kapcsolat megszûnjön.

Most az idõ, különösen alkalmas arra, hogy leltárt készítsünk életünkben. De nem csupán azért, hogy megállapítsuk, hogy mi a gond. Az a Lélek, aki bevilágít szívünk mélyére, hozzásegít ahhoz is, hogy a szeretet gyakorlati módon valósuljon meg életünkben - odavezet Ahhoz, Aki, amikor még meg sem születtünk, hûséget fogadott nekünk, s ígéretét bûneink ellenére még ma sem szegte meg. Amikor a hûségre gondolunk, forduljunk Jézushoz. Biztos, hogy a legjobb példát választjuk.

(részletek)

A Jézus Krisztusban való hit által lehetõvé válik, hogy részesüljenek az isteni természetben és így legyõzzék a gonosz kívánságokat és elkerüljék, az azok által okozott pusztulást.
Hét keresztyén erényt mutat be Péter apostol, amelyek az Isten vezette keresztyént jellemzik. Igaz emberség Erkölcsi kiválóság, vagy erény, amelyre a Szentírás által lehet szert tenni. Önuralom Aki ismeri az Istent, az nemcsak emberi kapcsolataiban, munkájában erkölcsös, hanem képes ellenõrizni a vágyait. Állhatatosság A gúny, megvetés ellenére is megõriz a hitben Krisztus mellett. Kegyesség Isten imádata, neki való Szolgálat. Testvéri szeretet Buzgó, másokról való gyakorlatias gondoskodás. Minden ember iránti szeretet Önfeláldozó szeretet.

Ha ezek jellemeznek bennünket, akkor soha nem botlunk meg, a mértéktelenség miatti betegségek pedig nem teszik tönkre testünket, életünket.

"Sokan kérdezik: "Hogy adhatom át magamat teljesen Istennek?" Kívánnád átadni magad; de ahhoz, hogy ezt saját erõdbõl elérjed, gyenge és tehetetlen vagy, mert a kételkedés kötelékei és bûnös életed szokásai rabságban tartanak. Ígéreteid és elhatározásaid fövényre vannak építve; gondolataidat, szenvedélyeidet és érzelmeidet nem vagy képes uralni. Megszegett ígéreteid és be nem tartott fogadalmaid megingatják õszinteségedbe vetett hitedet, csüggedsz, és azt hiszed, hogy Isten nem fogadhat el. Azonban ne ess kétségbe! Amit meg kell értened, az: az akarat tényleges ereje. Ez az emberi természetet uraló erõ, a döntés vagy a választás hatalma. Minden az akarat helyes irányú tevékenységétõl függ.
A választás képességét Isten megadta az embernek; tõled függ, hogy helyesen élj azzal. Bár szívedet nem változtathatod meg, és saját erõdbõl Istent nem szeretheted, mégis szabad választásodtól függ, hogy Õt szolgáld. Mihelyt átadod néki akaratodat, Õ fogja benned munkálni úgy az akarást, mint a cselekvést. Ily módon egész lényedet Krisztus Lelke uralja; szereteted Isten Fiában összpontosul, s gondolataid összhangban lesznek vele.

Ha csak kívánság marad a jóság és szentség utáni vágyakozásunk, az semmit sem ér. Sokan, bár remélik és vágyakoznak arra, hogy Isten gyermekei legyenek, mégis elvesznek. Sohasem jutnak el odáig, hogy akaratukat Istennek alárendeljék. Nem döntenek most: keresztények akarunk lenni!

Ha akaratodat és kívánságaidat tettekké érleled, tökéletes átalakulás mehet végbe életedben. Ha akaratodat teljesen alárendeled a Megváltónak, akkor egy minden erõt és uralmat felülmúló magasztos hatalommal egyesülsz. Akkor az állhatatossághoz felülrõl fogsz erõt nyerni, és így, állandóan átadva magad Istennek, képes leszel új életet, a hitnek életét élni!"

(E.G.W. Jézushoz vezetõ út, 39-40. o.
(részletek)

Szõllõsi Árpád: Az öröm


Az öröm az ujjongó szeretet. Persze van másféle öröm is, mint ahogy van sok szeretetpótlék, örömpótlék is. A pótlékokról elõbb-utóbb kiderül elégtelen és hamis voltuk.
Hogyan kerülhetjük el ezeket a problémákat? Isten nekünk a legjobb gyógyszereket kínálja fel!

Lelki egészségünk egyik mutatója az öröm, a derû. Nincs szomorúbb dolog, mint egy szomorú keresztény.
Nagy baj, ha igaz ránk a következõ megállapítás: "Az öröm probléma lett számunkra. A keresztény embert már nem ismerik meg az örömrõl. A velünk érintkezésbe kerülõ dolgok többé már nem tartogatnak számunkra örömöt, vigasztalást, ígéretet" (A. Brandenburg).

Öröm nélkül nincs lelki élet. Az ember nem tud huzamosabb ideig öröm nélkül élni. Elõre haladni még kevésbé tud, a lelki életnek is ez a törvénye. Öröm nélkül nincs életszentség sem. (R.A. Regió)
Pál apostol szerint "Isten országa: [...] Igazság, békesség és Szentlélek által való öröm". Jézus pedig a következõt mondta tanítványainak: "[...] az Isten országa ti bennetek van" (Lukács 17:21). Így a Szentlélek általi öröm is.

Vigyázat hamisítják!
A világon forgalomban lévõ gyógyszerek 7%-a hamis. Sok mindent hamisítanak az emberek, köztük a szeretetet és az örömöt is.
Az öröm az élet egyik alapvetõ érzése. Jó közérzetet vált ki. Az emberek különbözõ anyagokkal próbálják kiváltani a jó közérzetet. Dohány, alkohol, kábítószer, kabaré, filmek és még sok minden.

Régi idõktõl ismert a káröröm. Rosszat tenni örömöt jelent, de az öröm hamar elmúlik, és a rossz megmarad. Jót tenni fáradtsággal jár, de a fáradtság elmúlik, a jó pedig megmarad.
Az öröm ellentéte a bú. Sokszor nem tudunk örülni, mert gondjaink nyomottá teszik kedélyünket.
Betegeknek, vagy öregeknek való tanács: Soha sem szabad bánkódnunk azon, ami nincs, hanem annak örüljünk, ami megmaradt bennünk, mert kárba veszett az a nap, amelyen nem nevettünk.

Kérjük a jó Istentõl - Mórus Tamás szavaival - "Uram adj nekem humorérzéket. Kegyelmet, hogy megértsem a tréfát, így megismerhessem az örömöt, amit az élet nyújt, és azt tovább adhassam." Mert "aki mást felüdít, maga is üdül" (Példabeszédek 11:25) mondja Szentírás.

A legnagyobb mûvészet mások megörvendeztetése!

(részletek)

Szõllõsi Árpád: "... Szelídség..."

A szelídség, mint jellemtulajdonság mindinkább kihal az emberek tudatából. A túlélésért folytatott küzdelemben a szelídség nem a legjobb módszer. Az egész társadalom azt képviseli, hogy az elõrejutásért harcolni, küzdeni, taposni, könyökölni kell. Van-e helye egy ilyen világban a szelídségnek?

Szelídnek, vagy szelídítettnek nevezzük azokat az állatokat, melyekben a saját akarat, a bátorság meg van törve. Az állatszelídítõ ostorától való félelemben végrehajtja, amit csak kell, azaz amit csak megtanult. Vajon ez lenne a szelídség?
Egyik szótár így fogalmazza meg a szelíd embert: halk, gyengéd, mindig kész azt tenni, amit mások akarnak, nem erõltetve saját véleményét; akaratát másokra.


Jézus mondja : "Boldogok a szelídek, mert õk öröklik a földet" (Máté evangéliuma 5:5). "Vegyétek föl magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tõlem, hogy én szelíd és alázatos szívû vagyok: és nyugalmat találtok a ti lelkeiteknek."

Mi is a szelídség?
A szelíd ember tulajdonsága, hogy nem fizet rosszal a rosszért. Legkönnyebb visszavágni, ha lehet kamatostul, és végül azon töprengünk, hogy ki is ütött vissza elõször.
"A szelíd felelet csillapítja a haragot, a sértõ szó felkorbácsolja az indulatot"
Jézus nem hiába nevezte a szelíd embereket boldogoknak. A világ telve van igazságtalansággal. Ha szelíden el tudom viselni, ha szelíden el tudok valamilyen konfliktust rendezni, annak legtöbb áldását én kapom.

A szelídség nem gyávaság.: "Íme, én elbocsátlak titeket, mint juhokat a farkasok közé; legyetek azért okosak, mint a kígyók, és szelídek, mint a galambok" (Máté evangéliuma 10:16). Mindkettõre szüksége van a szelíd embernek. Nyugodt, higgadt hozzáállás, de megingathatatlan lelkiállapot. Egy viharos viselkedéssel szemben nem visszavágni, nem megijedni, hanem bölcsen mérlegelni és cselekedni.

Ha problémát szeretnénk megoldani, ha kiegyensúlyozott életet és nyugodt lelkiismeretet szeretnénk, kérjük Istentõl eme jellemtulajdonságot, mert akkor leszünk igazán boldogok.

(részletek)

Várhelyi Zoltán: Amit elfelejtettünk...
A szeretet


Elmélkedés a szeretetrõl, amit újra meg kell tanulnunk
Pál apostol írja az utolsó idõket említve Timótheusnak szóló levelében : "Azt pedig tudd meg, hogy az utolsó napokban nehéz idõk állanak be. Mert lesznek az emberek magukat szeretõk, pénzsóvárgók, kérkedõk, kevélyek; káromkodók, szüleik iránt engedetlenek, háládatlanok, tisztátalanok. Szeretet nélkül valók, kérlelhetetlenek, rágalmazók, mértéktelenek, kegyetlenek, a jónak nem kedvelõi."

Azt gondolom a szeretet szó helytelen megfogalmazásából ered az a sok konfliktus,
amely felelõs az emberi kapcsolatokban, a férfi és nõ kapcsolatában bekövetkezett törésért. Ha nem olyanok a körülmények, vagy a teljesítmény elmarad az elvárttól, megszûnik a másik iránt érzett szeretet. Odaadó szeretetre van szükségük, nem pedig érzésekre, körülményekre.

A Szentírás ezzel a szóval jelöli a szeretet, ahogyan Isten szereti az embert. Ezt a szeretetet úgy lehet lemérni, hogy megvizsgáljuk az önfeláldozó cselekvését, tettét. Ez nem testi vagy érzelmi, mert nem a másik ember vonzereje dominál, hanem annak az embernek az odaadása, aki a másikat szereti.

Ezt a szeretetet talán legjobban Pál apostol határozza meg: "A szeretet türelmes". Ez azt jelenti, hogy kész vagyok a másik ember részérõl engem ért sértéseket eltûrni. Tudok imádkozni a másik megjavulásáért. Nem támadom le sértõdötten. Eltûröm a megalázást, a figyelmetlenséget a másik részérõl. A szeretet nem háborodik fel. Nem fogok neheztelni a házastárs vagy felebarát hosszan tartó bosszantásaira, illetve sértéseire. Arra törekszem, hogy a másik hibája ne okozzon bennem keserûséget. "A szeretet mindent eltûr". Eltûröm a másik részérõl ért sértéseket, és a feledés palástját borítom az emiatti szenvedésemre. "A szeretet mindent hisz". Ez azt jelenti, hogy a másikról a legjobbat feltételezem, hogy a másik indítékai és szándékai jók. Mi tesszük azzá az embereket, akiknek tartjuk õket. Ha kimutatjuk hogy gyanúsak elõttünk, megbízhatatlanokká válnak. Törekszem megtanulni bízni a másikban, mert ez önbecsülést és a megértés érzetét kelti benne. "A szeretet mindent elfedez". Olyan erõs bennem a szeretet, hogy minden próbát bízva és örömteli szívvel viselek el. Ezek a próbák kitartást és Isten áldását fogják eredményezni.
(részletek)