Gyermekem! Mondok pár szót az engedelmességrõl. Akkor beszélünk engedelmességrõl, mikor valaki nem azt teszi, amit jónak lát, hanem azt, amit az lát jónak, akinek engedelmeskedik. Ha valaki éppen azt látja jónak, amit a másik kér tõle, akkor nem engedelmességrõl van szó, hanem arról, hogy az illetõ meggyõzõdése szerint cselekszik, s ez a meggyõzõdése éppen azonosságban van azzal, amit kértek tõle. Igen, mert nem szoktátok azt mondani, hogy önmagamnak engedelmeskedem.
Az engedelmeskedés könnyebbnek tûnik, mint a meggyõzõdés kialakítása, de csak rövid távon. Igen, mert úgy látszik, hogy nem jár felelõséggel. Átháríthatja a felelõsséget tetteiért arra, akinek szót fogadott. Az a töménytelen embergyilkosság, mely a háborúk alkalmával együtt jár, az mind engedelmességre épül. Így aztán, amelyik csapat gyõz, annak vezérei aranyláncot kapnak, a vesztes vezérei pedig kötelet a nyakukra. De mindkét félnél azok, akik engedelmeskedtek, gyilkosok.
Én soha sem mondtam ki e szót: engedelmesség, sem Isten, sem ember irányában. Csak az emberalatti lények felé. Soha sem mondtam, hogy valaha is engedelmeskedtem volna az Atyának. Azt sem mondtam soha, hogy Nekem bárki is engedelmeskedjen. Sõt! Egyenesen éppen azért, mert Nekem kérés nélkül is sokszor engedelmeskedtek, tehát nem meggyõzõdésük szerint, hanem éretlen gyerek módjára, csak azért, mert Én mondtam valamit, ezért azt mondtam tanítványaimnak, hogy jobb nekik, ha elmegyek. Igen, mert a bennük élõ Szentlélek helyett, a tanítványok nem befelé figyeltek, hanem kívülrõl, engedelmeskedõ készséggel várták a parancsot, melyért nyilván a parancskiadónak kell majd vállalnia a felelõsséget. Ezért volt jobb számukra a Szentlélek eljövetele, mert attól kezdve belülrõl kellett megtudniuk, hogy mit kell tenniük. Így váltak felelõs emberekké. Cselekedeteik rugóit nem háríthatták át másra.
Félni semmitõl sem kell, ha egyszer Isten él az emberben. De óvatosnak lenni, azt igen. Ha valaki ismer Engem , az evangéliumok alapján egészen jól megismerhetõ vagyok , akkor nem tudják az illetõt megzavarni téveszmék. Ha mégis, nem baj. Én mindig ki tudom javítani tévedéseiteket, ha hisztek Bennem, és nem fogadtok el más Tanítót, csak Engem magatok számára. Csak ne engedjétek a szorongást elhatalmasodni magatokban. Aki szorong, az lelkileg még nem egészséges, mert bensõleg nem szabad. Márpedig csak szabad lélekben tud szabadon mûködni a Szentlélek. (2. Korintus 3:17).
Az a kívánságod, hogy Jézusnak is, és a katolikus Egyház vezetõinek is kedvébe járj, az nem fog menni. Nem lehet két úrnak szolgálni. Nem arról van szó, hogy nem szabad, hanem arról, hogy nem lehet. Az egyházak vezetõinek kívánságait csak annyiban szabad és kell is teljesítenetek, amennyiben alá tudják azokat támasztani számotokra az Én kijelentéseimmel. Van olyan, hogy ez lehetséges. Ez különben minden egyházzal kapcsolatban így van. De mindig igaz marad: INKÁBB KELL ISTENRE HALLGATNI, MINT EMBEREKRE. Tehát fõleg Istenre kell HALLGATNOD, Aki benned is él!- Ez a lelkiismeret szava, melyre a legjobban kell figyelned.
Az természetes, hogy édesanyád és más tapasztalt felnõttek többet és jobbat tudhatnak, mint te. De akkor sem szabad kritikátlanul átvenned tanácsaikat. Csak ha belül is azonosulni tudsz velük. Tehát ha meg vagy gyõzõdve arról, hogy amit édesanyád, vagy a felnõttek mondanak, az tényleg helyes. Ha nem vagy meggyõzõdve, akkor ne engedelmeskedj, mert éppen azáltal követsz el bûnt, hogy nem lelkiismeretedre hallgattál, hanem annak ellenére tettél.
Hidd el Testvérkém, nem lehet mindenkinek kedvébe járni. Erre Isten sem képes!, hát még ti!
Az engedelmesség szó helyett én, Jézus mindig azt mondtam, hogy hallgatni kell Reám, csakúgy, amint Én hallgatok az Atyára. A hallgatni rá, és az engedelmeskedni neki között óriási különbség van. Akire hallgatok, annak kijelentéseit komolyan veszem, odafigyelek rá, átgondolom, s amit helyesnek tartok benne, azt magamévá teszem. Így lehet a meggyõzõdést kialakítani. Így válik egy ember felelõs személlyé.
Az otthoni és egyéb vitákat szinte lehetetlen kikerülni, mivel ti mindannyian általában nem Jézusra figyelõk vagytok, aki pedig bennetek élek, hanem saját igazatoknak akartok érvényt szerezni. Vitában csak szenteket lehet meggyõzni, ti pedig, fõleg felnõttek, nem vagytok szentek. Nélkülem semmiképpen
MEGISMERITEK AZ IGAZSÁGOT, ÉS AZ MEGSZABADÍT TITEKET.
Téma zárolva.