Tolerancia

Márai Sándor
A tapintatról és a gyöngédségrõl


Mert van valami, ami több és értékesebb,
mint a tudás, az értelem,
igen, becsesebb, mint a jóság.
Van egyfajta tapintat, ami az emberi teljesítmény felsõfoka.
Az a fajta gyöngédség, mely láthatatlan, színtelen és íztelen, s mégis nélkülözhetetlen, mint fertõzéses, járványos vidéken a forralt víz, mely nélkül szomjan pusztul, vagy beteg lesz az ember.

Az a tapintat és gyöngédség mely,
mint valami csodálatos zenei hallás,
örökké figyelmeztet egy embert mi sok
és mi kevés az emberi dolgokban,
mit szabad és mi túlzás, mi fáj a másiknak,
és mi olyan jó, hogy ellenségünk lesz ha megajándékozzuk vele és nem tudja meghálálni?

Ez a tapintat, mely nem csak a megfelelõ szavakat és hangsúlyt ismeri,
hanem a hallgatás gyöngédségét is.
Vannak ritka emberek, akik tudják ezt.
Akik a jóságot, mely mindig önzés is,
pártolták és nemesítették, s nem okoznak soha fájdalmat barátságukkal, vagy rokonszenvükkel, nem terhesek közeledésükkel,
nem mondanak soha egy szóval többet,
mint amit a másik el tud viselni, s mintha külön, nagyon finom hallószerveik lennének,
úgy neszelik mi az, ami a másiknak fájhat.
S mindig tudnak másról beszélni. S oly élesen hallanak mindent, ami veszélyes az emberek között, mint az elektromos hallgató fülek érzékelik a nagy magasságban felhõk között közeledõ láthatatlan ellenséges gépmadarakat.
A tapintat és a gyöngédség emberfölöttien érzékel. Igen, e két képesség emberfölötti.

.

Az emberi játszmák margójára..

HA BÁNTANAK, ESS GONDOLKODÓBA

Fájdalom, könnyek, sértettség, nem érted mi történik..
Elmenni, ajtót bevágni, netán kiabálni, mindig könnyebb.

Azonban ne feledd aki bánt valójában szívességet tesz azzal, hogy beléd mar.
Tette híradás: valamit nem látsz, nem értesz, ezért nem is helyezed el megfelelõen
magadban, vagyis a világban. Kiváltottad ellenszenvét, netán a dühét is lényednek valamelyik vonatkozásával, amit ezek szerint tehát nem tartasz kézben eléggé, különben nem sértenél vele mást. Másfelõl viszont az, hogy támadóindulatot váltasz ki belõle, áldozatos érzékenységének a bizonyítéka. Reagál rád. Voltaképpen hálásnak kellene lenned érte, hogy tükröt tart eléd. Ha nem igaz is, amivel vádol, valamiképpen jellemzõ rád.

Ellenséged nélkül semmire se mennél.
Õ miattad "veri költségbe magát", hibázik, akár tudja, akár nem:
kárt okoz magának, bánt egy másik embert, holott az semmire se jó, ha csak arra nem, hogy annak a révén, amivel bántani akart, te megtudj
valamit magadról, amit különben, e lecke nélkül nem vehetnél észre. És aminek úgy látszik, most van itt az ideje.

Nem az õ hitványsága értékes, hanem amit általa te magadról megtapasztalsz. Neki ezt persze nem kell mondanod. Úgysem értené. De a felkínált bilincset és láncot ne fogadd el, ne játszd el a rád osztott szerepet: ne ítélkezz, ne mérkõzz! Gondolkozz.

Maradj szabad. Dönts szabadon.
Ennél nagyobb gyõzelem nincs.

Emlékezz: Nem az a lényeg, hogy milyen világban élsz, hanem hogy milyen világ él benned.
Popper Péter

.


A régi sérelmek elengedése


Ha nem élted meg a fájdalmaid, a dühöt, a félelmet, a haragot és a szomorúságot, az meggátolhatja boldogságodat a jelenben.

Tudom, mindig azt tanították, hogy erõsnek kell lenned. S talán még magaddal is elhitetted, hogy nem is fáj annyira a seb. Pedig nem hagytad kivérezni. Hiába teltek el azóta évek, az érzés ott van a lelked mélyén. Azóta sem tudott felszínre törni. Bezártad. Nem akartad, hogy fájjon, ezért megtagadtad. Talán azt hitted, hogy ha vársz, majd megváltoznak a dolgok.

Tudnod kell, hogy a meg nem élt érzések, a meg nem oldott helyzetek, a le nem zárt kapcsolatok ott vannak belül. Újra meg újra felszínre jönnek, míg rá nem szánod magad, hogy foglalkozol velük. Minden régi sebet be kell gyógyítani.
Ehhez elsõsorban szükséges az, hogy ismerd be, hogy mélyen belül fáj valami. Fogadd el ezt a fájdalmat. Ismerd be a létét és azt, hogy milyen sokáig tagadtad.

Éld meg újra, ami egykoron szenvedésed forrása volt, hogy el tudd engedni végre. Add ki a haragodat, dühödet, sírd ki magad, érezd azt a szomorúságot, amit régen megtagadtál magadban.

A megélés és a seb kivéreztetése egy erõs elengedési folyamat, mely gyors gyógyulást eredményez. A múltból áthoztad a jelenbe, s azt fogod érezni, hogy egyre boldogabb vagy, hiszen felszabadítottad saját lelked.

Guzsik-Mohácsi Viktória ( elozoeletek.blogspot.hu )

.

.

Csak ma...



"1. Csak ma boldog leszek. Hiszem, hogy Lincolnnak igaza volt:

"a legtöbb ember olyan boldog, amennyire elhatározza magát, hogy az legyen". A boldogság belülrõl jön, nem külsõségektõl függ.

2. Csak ma megpróbálok alkalmazkodni az adott helyzethez, és nem vágyaimhoz igazítani mindent. Úgy veszem családomat, üzleti ügyeimet és szerencsémet, ahogy jön, és én alkalmazkodok hozzájuk.

3. Csak ma törõdni fogok testemmel. Megdolgoztatom, vigyázok rá, táplálom, nem élek vele vissza, és nem hanyagolom el, hogy tökéletesen engedelmeskedjen parancsaimnak.

4.Csak ma megpróbálom csiszolni az elmémet. Tanulok valami hasznosat. Nem leszek szellemileg tunya. Olvasok valamit, ami erõfeszítést, gondolkodást és figyelmet kíván.

5. Csak ma edzeni fogom a lelkemet háromféle módon; jót teszek valakivel és titokban tartom. Megcsinálok két dolgot, amihez nincs igazán kedvem, ahogy William James mondja, csak az edzés kedvéért.

6. Csak ma kedves leszek. Olyan jól fogok kinézni, ahogyan csak tudok, csinosan öltözködöm, halkan szólok, udvariasan viselkedem, bõkezû leszek a dicséretekkel, senkit sem bírálok, nem találok hibát semmiben, és nem próbálok meg senkit sem megrendszabályozni vagy megjavítani.

7. Csak ma megpróbálok csak a mai napnak élni, nem akarom életem minden gondját egyszerre megoldani. Tizenkét órán keresztül képes vagyok megtenni olyan dolgokat, amelyeken egy életen át képtelen lennék.

8. Csak ma programot készítek. Leírom, mit akarok csinálni minden egyes órában. Lehet, hogy nem tartom be, de meglesz. Ez megszabadít két nyûgtõl. A sietségtõl és a bizonytalanságtól.

9. Csak ma szakítok magamnak egy fél órát, és pihenni fogok. Ebben a fél órában néha Istenre fogok gondolni, hogy egy kicsit távlatokban is gondolkodjak.

10. Csak ma nem fogok félni, fõleg attól nem, hogy boldog legyek, hogy élvezni tudjam a szépet, hogy szeressek és higgyem, hogy akiket szeretek viszontszeretnek."


Dale Carnegie

www.facebook.com/utmutatoaleleknek1/

.