A sorsot irányítani azt gondolod, hogy tudod,
De csak bizonyos keretek között változtathatod.
Születéskor bizony a sors dönt helyetted,
Hogy herceg leszel, vagy koldusként kezded életed.
Lépdelsz az élet útján, és azt hiszed Te, irányítod,
Az igazság az, hogy alig változtathatod.
Nem leszel felnőtt, előbb hiába szeretnéd,
Bajt, bút, bánatot elkerülni lehetetlenség.
Az öröm, szerelem ugyan úgy rád talál,
A legváratlanabb pillanatban utadon eléd áll.
Kikerülni hidd el egyiket sem érdemes,
Vállald a sorsodat s így lesz teljes az életed!
(szerzője ismeretlen)
-- ``Legyek én gyertya, csendes eszköz, szolgája az égi fénynek, Hogyha Istenem úgy akarja, ne tudjam kiért, s kikért égek.``
