Miért fontos a szellemtan?

Miért fontos a számunkra a szellemtan?

A szellemtudomány több megközelítésben járható körül. Nézzük mit ír hivatalosan a lexikon a szellemtudomány megfogalmazásáról:

Célja a szellemvilág tényeinek és lényeinek megismerésével az egyéni szellem visszavezetése a világszellemhez. Tudományos megismerés elveit betartva kutatja az érzékfeletti világokat. Ennek eszközei pedig az emberben kifejleszthetõ magasabb érzék. Három fõ irányzata a rózsakeresztes, a manicheista és az antropozófus szellemtudomány.

A száraz szavak helyett nézzük meg a tényeket.
A szellemvilág a fizikai világ felett egy másik dimenzióban létezik. Felépítése szinte azonos a fizikai világ felépítésével.
Joggal kérdezhetnénk, hogy miért fontos számunkra a szellemvilág és a szellemtudomány megismerése? Képzeljük el azt, hogy egy távoli utazásra készülünk, melyben elhagyjuk örökre lakóhelyünket és egy új országot választunk magunknak. Utazás elõtt célszerû tájékozódni arról az országról, arról a néprõl ahova tartunk. Érdemes megismerni nyelvüket, szokásaikat, életüket. Miután elkerülhetetlenül egyszer meg fogunk halni, el fogjuk hagyni fizikai testünk börtönét ez az utazás elkerülhetetlen lesz a számunkra. Ha nem tájékozódunk már a határon, a "vámon" elbukunk.

Nézzük meg, hogy mit ír a Biblia errõl Máté Evangéliumában::

"Ne gyûjtsetek magatoknak kincseket a földön, hol a rozsda és a moly megemészti, és a hol a tolvajok kiássák és ellopják;
Hanem gyûjtsetek magatoknak kincseket mennyben, a hol sem a rozsda, sem a moly meg nem emészti, és a hol a tolvajok ki nem ássák, sem el nem lopják. Mert a hol van a ti kincsetek, ott van a ti szívetek is."

A "határon" azaz a halálon nem vihetõ át földi kincs, semmi ami rozsdásodik. Sok embertársunknak ez komoly problémát okoz, mert nagyon ragaszkodik a megszerzett javaihoz, komoly kötéseket hoz létre ezzel magának. Sokan ezért is nem akarnak hinni a szellemvilág létezésében, mert kényelmesebb a tudatunk elõl elhallgatni, mint tudomást venni róla, elfogadni a létezését. Azt hiszik sokan, ha nem vesznek róla tudomást, akkor az nem létezik. A törvények nem betartása komoly következményekkel járhat. Azért mert nem veszünk róla tudomást az attól függetlenül még létezik. Egy egyszerû példával illusztrálva, ha valaki nem ismeri el a gravitáció törvényét, az ugorjon ki a nyolcadik emeletrõl és rá fog jönni, hogy a törvény igenis létezik! Csak lehet, hogy erre repülés közben fog felismerésre jutni és akkor már túl késõ!


Visszatérve a "határon" (halálon) történõ áthaladáshoz, a szabályokat ismerve csak szellemi kincseket lehet átvinni. Mik ezek? A szeretet és a szeretettel létrehozott állapotok, melyeket a gyakorlatban váltottunk valóra.

Mi is a szeretet? Erre szintén a Bibliában találunk Pál Apostol levelében megfelelõ magyarázatot:

"Ha embereknek vagy angyaloknak nyelvén szólok is, szeretet pedig nincsen én bennem, olyanná lettem, mint a zengõ érc vagy pengõ cimbalom.
És ha jövendõt tudok is mondani, és minden titkot és minden tudományt ismerek is; és ha egész hitem van is, úgyannyira, hogy hegyeket mozdíthatok ki helyükrõl, szeretet pedig nincsen én bennem, semmi vagyok.
És ha vagyonomat mind felétetem is, és ha testemet tûzre adom is, szeretet pedig nincsen én bennem, semmi hasznom abból.
A szeretet hosszútûrõ, kegyes; a szeretet nem irigykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel.
Nem cselekszik éktelenül, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rója fel a gonoszt,
Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal;
Mindent elfedez, mindent hiszen, mindent remél, mindent eltûr.
A szeretet soha el nem fogy: de legyenek bár jövendõmondások, eltöröltetnek; vagy akár nyelvek, megszûnnek; vagy akár ismeret, eltöröltetik.
Mert rész szerint van bennünk az ismeret, rész szerint a prófétálás:
De mikor eljõ a teljesség, a rész szerint való eltöröltetik.
Mikor gyermek valék, úgy szóltam, mint gyermek, úgy gondolkodtam, mint gyermek, úgy értettem, mint gyermek: minekutána pedig férfiúvá lettem, elhagytam a gyermekhez illõ dolgokat.
Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színrõl-színre; most rész szerint van bennem az ismeret, akkor pedig úgy ismerek majd, a mint én is megismertettem.
Most azért megmarad a hit, remény, szeretet, e három; ezek között pedig legnagyobb a szeretet.
Kövessétek a szeretetet, kívánjátok a lelki ajándékokat, leginkább pedig, hogy prófétáljatok"

folytatása a következõben

folytatása az elõzõnek

Nagyon fontos a számunkra, hogy az Igét a gyakorlatba kell átültetni, a valóságban kell alkalmazni. Hiába tudja valaki a Szentírás minden sorát fejbõl, ha egyetlen sorát sem élte meg a gyakorlatban, ezzel az egész élete céltalanná válik vele.
Az emberi élet nagyon rövid, nincs idõnk a tévutakra. Minden alkalmat meg kell ragadni arra, hogy fejlõdésünket elõsegítsük és erre a szellemvilág segítsége a legalkalmasabb. Felkészítenek minket, közlik a szabályokat a szellemi élethez, de legfontosabbat is elmondják. Azt, hogy miképpen éljük le most az életünket, mi a fontos a számunkra.
Jézus mikor lejött közénk azt mondta: helybenhagyom a Mózesi Törvényeket, de egyet teszek még hozzá: szeressétek egymást" És ez a szeretet a feltétel nélküli szeretet. Amikor nem azért szeretem a másikat, mert szeret engem, hanem azért, mert szeretem, Szeretem akkor is ha ellenségem.. Ezzel többet tud nekem segíteni mint ártani, mert rajta keresztül lehetõséget kapok a gyakorlatban szeretetem kiterjesztésére!

Van egy zsidó közmondás: ha egy ember életét megmentetted, akkor az egész világot megmentetted vele. Szeretetünk kiáradásával nagyon sok ember életét meg lehet menteni. Nagyon fontos dolog tudni azt, hogy két ember közt a legrövidebb út a mosoly!

Természetesen nem könnyû ezt a gyakorlatba átültetni. Nagyon sok erõpróbának vagyunk kitéve, ha egyik próbán átmegyünk akkor következik a másik. Mediális úton, belsõ hang megszólalásával vagy intuícióval sok segítséget kapunk a szellemvilágtól. Sok esetben könyvet adnak a kezünkbe, vagy az lábaink "véletlenül" egy megfelelõ tanfolyamra, elõadásra visznek be. Itt kihangsúlyoztam a "véletlen" szót, mert sokan véletlennek hiszik a velük megtörténteket, de véletlenek nincsenek. Amikor a kezünkbe kerülnek a szellemi törvények valamilyen formában vagy közléseket kapunk, azok komoly elõkészítõ szellemi munkák eredményei, mint az sem véletlen kedves Barátom, hogy most e sorokat olvasod!

Visszatérve a kiinduló gondolatunkhoz Rudolf Steiner soraiban megtaláltam összefoglalva azt a gondolatot, hogy miért fontos számunkra a szellemtan:

"A szellemtan, ha valóban az emberek szívében fog élni, át fogja hidalni a
fizikai és a szellemi világ közötti kezdeti szakadékot, hogy éppen ez lesz a szellemtannak az életben kifejtett hatása, ez lesz az értéke az életben. A szellemtudománynak az meg valóban csak a kezdete, amikor az ember abban látja a dolgoknak lényeget, hogy megtanuljon néhány szellemtani fogalmat és gondolatot, például az emberi lény részeit vagy azt, hogy mi mindenben részesülhet az ember a szellemi világból. Csak ha már tudjuk, hogy hogyan nyúl bele a szellemtan egész életünkbe, akkor teremti meg a hidat a fizikai és szellemi világ között, de akkor valóban, gyakorlatilag is megteremti azt.

Akkor majd nem csak passzívan viselkedünk azokkal szemben, akik átmentek a halál kapuján, hanem aktív kapcsolatban maradunk velük, eleven érintkezésében és tudunk nekik segíteni. Ehhez azonban szükséges, hogy a szellemtant bevigyük az emberek tudatába, ha a világunk egészet nézzük, ahhoz egyaránt hozzátartozik a fizikai lét és a fizikaiság fölötti szellemi lét, s hogy az ember nemcsak azért van a földön, hogy születése és halál között összegyûjtse saját magának a fizikai lét gyümölcseit, hanem azért is, hogy felküldje a fizikaiság feletti világba azt, amit csak fizikai síkon lehet megtapasztalni, ami egyáltalán csak ezen a síkon létezhet!
Itt a földi életben úgy tûnik a szellemtan csak teória, csak egy olyan világnézet, amit az ember azért tesz magáévá, mert érdekli. Halálunk után viszont ez az a fáklya, amely a halál és az újraszületés között bevilágítja a szellemi világot! Aki itt a földön megveti a szellemtant, az nélkülözni fogja ezt a fáklyát; halála és újraszületése között le fog tompulni a tudata. Aki tehát szellemtudományokkal foglalkozik, az nemcsak elméleteket gyárt, hanem eleven dolgok mûvel. A szellemtudomány úgyszólván az élet fáklyája! A szellemi tanítások tartalma itt a földön fogalmak és eszmék formájában jelenik meg, ezek azonban halálunk után eleven erõkké vállnak!"

Elnézést kell kérnem, ha sok idézetet használok fel a tanulmány összeállításához, de nagyon sokan foglalkoztak szellemtannal és komoly mélységekben, így célszerû az elõttem élt vagy most élõ szellemtanosok munkáját is felhasználni azon közös cél érdekében, ami az embertársaink felvilágosítását szolgálja!

Nagyon fontos tudni, hogy a földi életben a földi és szellemi törvényeknek kell megfelelni, a szellemi életben kizárólag szellemi törvényeknek.


Életünknek meghatározó eleme a következõ mondat.
"Adjátok meg azért a mi a császáré a császárnak; és a mi az Istené, az Istennek."

A földi törvényeknek meg kell felelni és nem szabad szellemi törvényekre hivatkozva azokat megszegni. Ha megszegjük azokat hiába várunk a szellemvilágból segítséget, a törvények megszegésének következményeit nekünk magunknak kell fizikailag elviselni. Sugallatokkal, figyelmeztetésekkel kapunk intõ jeleket, de szellemi érettségünktõl függ, hogy ezeket mennyire érzékeljük. Fontosabb a szellemi tudásunkat beépíteni fizikai életünkbe, de ezekre majd késõbb visszatérek. Ilyenek például a megszállottság elkerülése, védelmek, fehér-fekete mágiák.
Nézzünk egy pár nagyon fontos szellemi törvényt, amit érdemes átérezni és betartani:

Ne ölj. Aki egy embert megszégyenít úgy, hogy arcába kergeti a vért, az annyi, mintha megölte volna. Ugye milyen könnyû?
Amikor képes vagy önmagadat kedvesen és türelmesen elfogadni és szeretni, akkor könnyebb lesz másokat feltétel nélkül szeretni.

A szellemtudomány, szellemtan ezeknek a közléseknek felismerése, a tiszta forrásból történõ táplálkozás, mely mindegy, hogy milyen nép vagy vallási csoportnál van jelen, a forrás ugyanaz. A szellemtan megismerésével közelebb jutunk saját magunk és a körülvevõ világok megismeréséhez, felismeréséhez. Lehetõségünk van kapcsolatteremtésre, ráláthatunk a szépségére és a veszélyességére is. Miután ami lenn az fenn és fordítva, így a szellemvilágban is megtalálhatók a gonosz erõk, melyek gátolni akarják fejlõdésünket. Ezért is fontos ezeknek az erõknek a felismerése és elkerülése. Következõ írásaimban ezekrõl akarok beszélni és segítséget adni mindenkinek, akit érdekel a saját fejlõdése, sorsa és szellemtestvérei jövõje.

-Seng-

Szellemtanról

Mért fontos a számunkra?
"A szellemtan, ha valóban az emberek szívében fog élni, át fogja hidalni a fizikai és a szellemi világ közötti szakadékot, hogy éppen ez lesz a szellemtannak az életben kifejtett hatása, ez lesz az érteke az életben.

A szellemtudománynak az még valóban csak a kezdete, amikor az ember abban látja a dolgoknak lényéget, hogy megtanuljon néhány szellemtani fogalmat és gondolatot, például az emberi lény részeit vagy azt, hogy mi mindenben részesülhet az ember a szellemi világból. Csak ha már tudjuk, hogy hogyan nyúl bele a szellemtan egész életünkbe, akkor teremti meg a hidat a fizikai és szellemi világ között, de akkor valóban, gyakorlatilag is megteremti azt. Akkor majd nem csak passzívan viselkedünk azokkal szemben, akik átmentek a halál kapuján, hanem aktív kapcsolatban maradunk velük, eleven érintkezésben és tudunk nekik segíteni.
Ehhez azonban szükséges, hogy a szellemtant bevigyük az emberek tudatába, ha a világunk egészét nézzük, ahhoz egyaránt hozzátartozik a fizikai lét és a fizikaiság fölötti szellemi lét, s hogy az ember nemcsak azért van a földön, hogy születése és halál között összegyûjtse saját magának a fizikai lét gyümölcseit, hanem azért is, hogy felküldje a fizikaiság feletti világba azt, amit csak fizikai síkon lehet elültetni, ami egyáltalán csak ezen a síkon létezhet!"

A idézõjelben lévõ részt mindenki számára érthetõen átdolgoztam Rudolf Steiner könyvébõl (Élet a halál és újraszületés között) Ezek a sorok csodálatosan illeszkednek a Bibliában leirt sorok köze.(ne gyûjtsetek kincseket a földön, szellemi kincseket gyûjtsetek, olyan kincseket gyûjtsetek ami nem rozsdásodik stb....)

"Itt a földi életben úgy tûnik a szellemtan csak teória, csak egy olyan világnézet, amit az ember azért tesz magáévá, mert érdekli. Halálunk után viszont ez az a fáklya, amely a halál és az újraszületés között bevilágítja a szellemi világot! Aki itt a földön megveti a szellemtant, az nélkülözni fogja ezt a fáklyát, halála és újraszületése között le fog tompulni a tudata. Aki tehát szellemtudományokkal foglalkozik, az nemcsak elméleteket gyárt, hanem eleven dolgot mûvel.
A szellemtudomány úgyszólván az élet fáklyája! A szellemi tanítások tartalma itt a földön fogalmak és eszmék formájában jelenik meg, ezek azonban halálunk után eleven erõkké vállnak!"
(Steiner kicsit átdolgozva)
Seng
(Forrás:Kozmosz 2000.)

A félelem energiája

A félelem egy olyan gondolatteremtõ energia, mely láthatatlanul dolgozik, sok esetben lappang a tudattalanban, és amikor lehetõsége van, akkor energiájával megnyilvánul. A félelem energiája ugyan olyan energia, mint a pozitív gondolkodás energiája, és hatással van életünkre!
Amitõl félünk, nagy eséllyel akár nagyon hamar bekövetkezik, csak az alkalomra vár.

Hogyan lehet védekezni a félelem ellen?

Nagyon fontos dolog tudni, hogy semmi nem történik "véletlenül", minden a mi érdekünkben történik, a rossz is, nevelõ célzattal, útjelzõként.
Késõbb fogunk csak rájönni arra, hogy mi mért történik velünk, így bölcsen fogadjunk el mindent! Mert mitõl félünk? Attól, hogy esetleg meghalunk? Úgyis meghalunk! Mindenki kivétel nélkül, de miután szellemünk örök életû, így csak "játékteret" váltunk, és végre visszamehetünk a szellemi barátaink közé, akiktõl nehéz volt megválnunk, leszületésünkkor. Ezt a gondolatot érdemes magunkévá tenni!

Ha istenhitünk töretlen, és bízunk a Teremtõ és szellemi segítõink bölcsességében, akkor rájövünk, hogy minden egy csodálatos terv szerint történik a mi érdekünkben. A földi kincs múlandó dolog, és semmit sem hoztunk és semmit sem viszünk magunkkal az anyagi világból, hiszen itt minden az enyészeté lesz.

Fogadjuk el, hogy az élet játék, és mi vagyunk benne a játékosok, valamint a rendezõ is, és pozitív gondolkodással a lehetõ legjobbra tudjuk alakítani életünket természetesen a karmikus- és életfeladataink szûk korlátai között! Ne akarjunk ellenkezni a karma hullámaival, hanem sodródjunk vele, és hozzunk ki belõle mindent, amit csak tudunk! Fogadjuk el azt az élethelyzetet, ahova születtünk, és annak a "játéknak" feleljünk meg! De ismerjük fel a helyzeteket! A legtöbb embernek az a baja, hogy nincs megelégedve a helyzetével, sorsával, és mindig többet akar.
Ne akarjunk egyre többet, és többe! Élvezzük a Földön töltött idõ minden pillanatát! Emlékszem gyermekkori butaságaimra, amit akkor nagy katasztrófáknak éltem meg, és ma szép emlékek, amelyeken sokszor jókat nevetek magamban!

Ha elvesztünk egy társat, akkor gondolhatunk arra is, hogy milyen jó neki, mert már szellemi testvéreivel van. Ha elveszítjük vagyonunkat, gondoljunk arra, hogy Istennek terve volt ezzel, és Õ akkor is gondoskodik rólunk, ha egyedül érezzük magunkat. Mindenen a Hit tud a legjobban átsegíteni!
Az ÉLETJÁTÉKBAN törvényszerûen benne van a jó és a rossz, mert vannak, akik csak a szenvedés által képesek tanulni, de ha átlátjuk a szellemi- spirituális feladatokat, történéseket, akkor egyszerûbb és szebb az életünk.
--Seng--
(forrás:Angyalszárny)

Isteni kegyelem

A szellemtan segítségével az ember tudja, tisztában van azzal, hogy minden földi élet, az itt átélt szenvedések és megpróbáltatások megacélozzák, hogy az átélések és tapasztalások közelebb vigyék az Úrhoz. Az újból és újból való testet öltések azt szolgálják, hogy a szellem a fejlõdés vonalán állandóan közelítse a célt: Teremtõjét!
Mindennek fejlõdnie és tisztulnia kell, ami teremtve van és elbukott.
Isten jósága felállította az engesztelõdési törvényt, melynek értelmében a teremtmény visszatérhet oda, ahonnan eltávozott. Ez a visszatérés hosszadalmas és fájdalmas, mert a bukás olyan mélyre taszította, hogy Isten gyermeke végtelenül sokat szenved ezen a visszafelé vezetõ úton, amely olyan hosszú, hogy sokszor megáll és azon gondolkozik, miért is szenved hát olyan sokat, hiszen Istennek hatalmában állna, hogy sokkal kevesebb fájdalom árán, sokkal gyorsabban juttassa gyermekét oda, ahová Õ akarja, ahová annak el kell érkeznie.
De sokkal elõbb, mielõtt ezt egyetlen gyermeke elgondolhatta volna, elgondolta maga az Atya, aki valóban nem akarja gyermekei vég nélküli szenvedését. Ezért a szigorú törvénnyel egyidejûleg indította el a kegyelmet is. Azóta ez a kegyelem állandóan árad a kínlódó, szenvedõ, visszafelé botorkáló gyermekre. Ezt azonban nem mindenki érzi, és nem mindenki érti. Nem mindenki helyezi magát ez alá a kegyelmi áradás alá. Nagyon sokaknak kell elõbb megjárni a törvény útját, s csak ha megtörtek és megtértek, jutnak a kegyelem áradásának útjába.
Isten mindenkit megtalál az Õ kegyelmi sugarával, mert állandóan és változatlanul küldi szét szeretetét, melegét, erejét, világosságát. Jézus mégis azt mondja: "Kérjetek és adatik néktek, keressetek és találtok, zörgessetek és megnyittatik néktek." (Mt.6,7.) Mert aki keres, aki kér, az elõbb kap. Aki zörget az örökkévalóság kapuján, azt könnyen megtalálja Isten, azt nem kell már keresni, az maga indul el a visszafelé vezetõ úton.

A tanítás szerint: abban a nagy isteni fényközpontban néha Isteni gerjedelmek támadnak, s ilyenkor még nagyobb intenzitással küldi szét az Õ kegyelmi sugarait. Ilyen pillanatokban születnek le azok a nagy szellemek, akik elõbbre viszik egy ilyen bolygónak az életét, mint a Föld.
Egy ilyen Isteni gerjedelem küldte a földre Jézus Krisztust. Az az idõ, amelyben Jézus született, volt a legnagyobb kegyelmi idõ e bolygó számára.
A kereszt egy nagy felkiáltójel. Odakiáltja az embereknek: íme itt van a ti bûnötök! Keresztre feszíttek minden jóságot, tisztaságot, igazságot. Krisztus tiszta vére hullott értünk. "A vér a benne lakozó élet által szerez engesztelést." (III.Móz.17,11.)
Amikor az isteni kegyelem egyik oldalon megkíméli az embert súlyos próbáktól, másik oldalon megteszi azt, ha alázatossá akarja tenni, hogy azok által próbálja meg, akiket legjobban szeret. Akiknek sem okuk, sem joguk nem volna arra, hogy õt bántsák. Fájó szívvel hullat keserû könnyeket a másiknak szeretetlensége miatt, és nem tudja, hogy a kegyelem nyúlt le hozzá, mert magasabb fokra akarja emelni. Meg akarja erõsíteni állásában.
Ebben az értelemben is igaz, hogy: "...akik Istent szeretik, azoknak minden javukra van... " (Róm.8,28.)
Minden ember számára, kivétel nélkül, két út nyílik meg. Az egyik út keskeny és messze-messze a távolban egy nagyon szûk kapu látszik, amelyen majd át kell haladni.
A másik út széles, kényelmes, a végén a tágas kapuval, melyen csak át kell sétálni. (Mt.7,13-14.)
"Menjetek be a szoros kapun. Mert tágas az a kapu és széles az az út, amely a veszedelemre visz és sokan vannak, akik azon járnak.
Mert szoros az a kapu és keskeny az, az út, amely az életre visz és kevesen vannak, akik megtalálják azt." (Mt.7,13-14.)

Elõbb-utóbb minden ember meg lesz próbálva az Istenhez vezetõ úton, vajon át tudja-e adni magát, az övéit, minden ügyét Istennek. (Milyen szûkületei ezek a keskeny útnak, vagy éppen a szoros kapu elõtt jönnek ezek a próbák?) Ez a feltétlen bizalomnak, önátadásnak, az alázatos szeretetnek legsúlyosabb próbája, mert a szellem, különösen az éber szellem, mindig jelen akar lenni, mindig egy kicsit õ maga akar még, figyel a dolgokra és ellenõrzi õket. Ahogy ezt nem tudja megtenni már meginog és azt hiszi, nem jól mennek a dolgok.

Legnehezebb azoknak az útja, akik már szakítottak a földdel, mert állandó félelemben és veszedelemben járnak és csak akkor nyugszanak meg, ha Krisztus köntösét valóságként érzik a kezükben. Ezért a vízre az lépjen, aki a Péter hitével bír. Ha ingadozik is, de a válságos percekben tudja, kit kell segítségül hívni. A többi jobb, ha a földön marad.
A levegõ utasainak, a magasságok vándorainak is sokkal könnyebb az útjuk, mert kikerültek a félelem és veszedelem zónájából.
(Karsay István)

A szellemek csoportosítása tulajdonságaik szerint:

Tökéletlen szellemek


Jellemvonásaik: az anyagnak a szellem fölött való uralkodása, a rosszra való hajlandóság, tudatlanság, gõg, önzés, és az ezekkel járó rossz szenvedélyek.

Tisztátlan szellemek.

Ezek a rossz szándékú szellemek. Mint szellemek rossz tanácsokat adnak, egyenetlenkedést és bizalmatlanságot sugalmaznak, mindenféle álarc alá rejtõznek, hogy minél jobban csalhassanak. Olyanokat környékeznek meg, akik gyenge jellemûek arra, hogy sugalmazásaikra hallgatván a saját vesztükbe rohanjanak; mert nagy megelégedésükre szolgál, ha látják amint sikerül hátráltatni a haladásban mindazokat, akik a kísértések alkalmával elbuknak.
Mikor szellemi közleményeket kapunk, a beszédeirõl ismerjük fel õket, ocsmány, durva, erkölcstelen beszéd, közleményeik elárulják a hajlamaikat. Ha pedig "okosra" váltják a beszédjüket, akkor sem tudják sokáig tartani azt, leleplezik magukat.
Testet öltés után ezekbõl lesznek a bûnözõk, csalók, minden bûnre hajlandók, a rosszat minden ok nélkül cselekszik, mert kedvük telik benne. Valóságos ostorai ezek az embereknek.

Felületes szellemek.

Tudatlanok, incselkedõk, következetlenek és gúnyolódok ezek. Mindenbe beavatkoznak, mindenre felelnek, mit sem törõdve az igazsággal. Szeretnek csekély bajokról, és örömökrõl beszélni, bosszúságot okozni és rejtélyeskedés, vagy tréfa által félrevezetni.
Ezeket a szellemeket gnómoknak és lidérceknek és szokták nevezni. Függenek a magasabb szellemektõl, akik gyakran használják fel õket, mint szolgálattevõket!
Többnyire tartalmatlan, amit mondanak, csípõsen, gunyorosan fejezik ki magukat, és sokszor használnak tréfából álneveket!

Áltudós szellemek.

Meglehetõsen tág az ismeretük, de sokkal többet tartanak magukról, mint amennyit tudnak. Beszédük komoly jellegével tévedésbe ejtenek mindenkit. Beszédeik a földi fennálló rendszerek tükrözései, tévedések keveréke, némi igazsággal keverve. Jellemzõ rájuk a gõg, a magas önbecsülés, féltékenység, önfejûség, amit még nem bírtak levetni magukból.


Semleges szellemek

Ezek se nem elég jók, se nem elég rosszak arra, hogy rosszat cselekedjenek. Egyformán hajlanak úgy az egyik, mint a másik felé, erkölcsi és értelmi tekintetben. Ragaszkodnak a földi dolgokhoz és sajnálnak megválni a durva földi örömöktõl.

Kopogtató és békeháborító szellemek.

Ezek a szellemek személyiségüket illetõleg helyesen külön osztályba nem sorolhatók, mert a harmadik rendnek bármelyik osztályába tartoznak.
Jelenlétüket gyakran érzékelhetõ és fizikai hatások árulják el. Ilyenek a kopogások, mozgások és a szilárd testek rendkívüli helyváltoztatása, valamint a levegõ megmozgatása, stb. Ezek a szellemek sokkal erõsebben vannak az anyaghoz kötve, mint a többiek.
Nagyon sok fizikai jelenséget õk idéznek elõ, amire nincs normális magyarázat.
Minden szellem képes ilyen jelenségeket elõidézni, de a magasabb szellemek átengedik azok kivitelezését az alárendelt szellemeknek, kik sokkal ügyesebbek az anyagi, mint az értelmi munkák elvégzésében. Mikor a magasabb szellemek a fizikai jelenségeket szükségesnek találják, akkor segédletül felhasználják ezeket a szellemeket, kik ebbe az osztályba tartoznak.
Ezek okozzák a megmagyarázhatatlan, de szellemileg irányított fizikai jelenségeket, melyek valamilyen cél elérése miatt következnek be. :migren:
(Karsay István)