A balesetek rejtett üzenete

.



Ugye Önök is ismernek olyan embereket, akik vonzzák az utakon a bajt? Autójuk toldozott-foldozott, telis-tele van karcolásokkal, benyomódásokkal. A fáma szerint õk valamit rosszul csinálnak-és nem biztos, hogy a vezetést.

"Semmi sem véletlen" - egyre többen hisznek benne, hogy nem véletlenül vagyunk itt, vesszük körbe magunkat azokkal az emberekkel, akikkel, s nem véletlenül történnek meg velünk bizonyos dolgok. Ennek a fordítottja is igaz: semmivel sem kerülünk kapcsolatba, amihez nincsen közünk.

Még egy dugónak vagy egy autóbalesetnek is megvan a maga jelentése, szimbolikája, mondanivalója! Persze az ilyen üzenetek értelmezése nem egyszerû, hiszen általános választ nagyon nehéz rájuk adni. Nem mondhatjuk, hogy ha viszket a bal kezünk, pénzt kapunk, ha meg jól összetörjük magunkat - na akkor mondjuk biztosan pénzt adunk ki, de azért talán ennél mélyebben is érdemes a dolgok mögé nézni!
A beszédes magyar nyelvben megtalálhatjuk a választ, csak ki kell kapcsolni a beépített szûrõnket (amely általában saját problémáink esetén hárítja a fel-és beismerést, s keres más "ok"-okat)! Amennyire nehéz a balesetek általános értelmezése, általában annyira egyszerû ugyanis egy-egy konkrét eseté. Nézzük csak! Letért a helyes útról, elvesztette az uralmát, nem tudott megállni, nekiment valakinek stb. Szükség van egyáltalán további magyarázatra?

Na jó, nézzünk meg egy párat!

Gyakran halljuk a "nem tudtam idejében fékezni" kifejezést. Ez arra mutathat rá, hogy a sofõr életét túlpörgetve éli, fejlõdésének valamelyik folyamatát annyira felgyorsította, hogy ez már bizony veszélyezteti õt. Az ilyen típusú balesetek üzenete elég egyszerû, lazítani, és az életben diktált tempónkat is mérsékelni kell. Ahogy a mondás tartja: "Soha ne vezess gyorsabban, mint ahogyan a védõangyalod repülni tud!".

Ha valaki "nem látta a másikat", például egy sávváltás során, azt mondják, más területen sem akar valamilyen fontos dolgot meglátni.
Aki a kormány mellett elszundít, annak most ki kell nyitnia a szemét, tehát fel kell ébrednie, rá kell eszmélnie valamire.
Aki elõzés során karambolozik, annak meg kell vizsgálnia, mi gondja-baja akad az elõre menetelével. Ha utolérnek minket, belevágunk valamibe, áttörjük valaminek a határait, kátyúba ragadunk, kitörik a kerekünk "(lábunk") és nem tudunk tovább menni, elakadunk, ellenállásba ütközünk, vagy netán beleütközünk valamibe, nem vesszük észre a stop táblát, mind ugyanígy beszél helyettünk és utat mutat a számunkra - tartják.

Az sem mindegy, melyik irányból és milyen erõvel érkezik a csapás.
Amikor egy keresztezõdésben történik baleset, valaki mondjuk nem adja meg a másiknak az elsõbbséget, követi az egyenes utat, az arra utal, hogy a résztvevõknek (mindkét autóban) az eddig természetesnek vélt életútjukat meg kell változtatni, tehát itt az ideje lépni és már tudatosan kizökkenni. Ugyanis ha megszokásból követjük az utunkat, mindig hibát követünk el! Ami ma és holnap helyes, lehet, hogy holnapután már hibás lesz.
Elõfordul, hogy egy ember életében gyakoriak vagy egyre gyakoribbá válnak a balesetek, amely arra figyelmeztet, problémáit mihamarabb tudatosan meg kell oldania. Tudattalanul ugyanis rendre kibukik: valami nincs rendben az úttal, amin halad.
A kis karcolások persze még csak egészen szelíd figyelmeztetések, ahogyan a túlharsogó zene gyakran a bent ülõk tudat alatti segélykiáltásait nyomja el: "minden rendben van".

Ha pedig dugóba kerülünk, kicsit se búslakodjunk! Gondoljunk azokra, akik a világ nagyvárosaiban órákon át kénytelenek így araszolni, vagy kapcsoljuk be a rádiót: lehet, hogy nem is volt ez az út olyan rossz választás?
Egyébként közel sem új a felismerés, miszerint a baleset és annak fajtája sosem véletlen.Már Freud is a tudattalan szándék megnyilvánulásának ("tudattalanul motiváltnak") tartotta az ilyen fajta eseményeket, a pszichoszomatikus kutatás pedig alátámasztotta ezt és statisztikai értelemben is igazolta "balesetre hajlamos személyiségek " létezését. Ma már sok fuvarozó vállalatnál bevett szokás, hogy e szerint alkalmazzák vagy sem a teherautó-vezetõket. Azoknál a cégeknél, ahol nem az indulás óta követik a pszichoszomatikus orvostudomány megfigyeléseit, tanácsait, a bevezetés után a baleseteket a kiinduló érték nagyjából egyötödére (!) tudták csökkenteni.
Bizony nehéz belátni, felismerni akár még utólag is a változtatás szükségességét, s hogy ez mely területre vonatkozik: világszemléletünkre, életvitelünkre, munkánkra vagy éppen egy kapcsolatra.

Mivel önmagunk gyakran nem tudunk ezektõl idõben megszabadulni (mert csak a lelkünk mélyén tudjuk vagy nem merünk lépni, félünk az újtól), ilyenkor az ezoterikus gondolkodás szerint segítségünkre sietnek és bátorítanak minket ezek a különös külsõ események.
Higgyünk bennük vagy sem, idõnként mindenképp érdemes magunkba nézni, még ha olykor kellemetlenek is a felismerések! Igaz-e, amit elárulnak számunkra a velünk történõ dolgok? Elégedettek vagyunk azzal az úttal, amin járunk?
Rövid az élet, hogy ne olyan utat válasszunk, ami boldoggá tesz. Te mire vársz? Élj igazán! Változtass!


Forrás: www.autonavigator.hu/sztori/balesetek_er...terikus_uzenete-2712