ADVENT ÉS KARÁCSONY

.

,

Adventi emlék

Ha már lehullt a hó,
s fekete földünket befödte,
hogy szállott gyermekálmok röpte
a fényes ég felé,
az égi trón elé.
De Téged nem talált meg.

Az égi gyermeket kereste,
akirõl, ha leszáll az este,
csodálatos mesék borulnak
vágytól égõ gyermekszívekre.
Az égi gyermeket kereste,
és nem talált rád, nem ismert meg.
Hiszen Te nem vagy többé gyermek.

Szétfoszlottak a régi álmok,
meghaltak a mesék.
A karácsonyfa lángjait
oltogatták hideg szelek.
Még mindig nem ismertelek.
Sok évbe telt, s ha Te nem jössz elém,
Megváltóm, Uram, Messiásom,
ma sem ismerlek én.

Hála neked, hogy megkerestél.
Ó, most már van karácsonyom,
s ádventi, nagy csodavárásom.
Megcsaltak mind a régi álmok,
de benned nincs csalatkozásom.
Benned mindenem megtalálom.
A valóság szebb, mint az álom.
(Túrmezei Erzsébet)

.


Adventre

Minden Advent kegyelem: vétkem jóvátehetem.
Minden Advent irgalom: Isten úr a viharon.
Minden Advent érkezés: átölel egy drága kéz.
Minden Advent alkalom: gyõzhetsz saját magadon!
Minden Advent ítélet: így kellene, s így élek!
Minden Advent remegés: Isten felé epedés!
Minden Advent ima is:Uram, fogadj be ma is!
Minden Advent szeretet: Betlehembe vezetett.
Köszönd meg hát a csodát: A Világ Karácsonyát!
(szerzõje ismeretlen)

.

KARÁCSONY ELÕTT


Legyünk egy kicsit csöndben! Födje
mély csend a szíveket:
mert a sötét, elgyötört földre
karácsony közeleg.

Jó, ha most lelkünk messze hagyja
a hajsza,lárma mind.
Ne siessünk hangos utakra!
Karácsony lesz megint!

Kezem a jászol elõtt szépen
imára kulcsolom.
Nyomorúságom, szegénységem
mind elpanaszolom.

Szívem kitárom:'Kérlek, add meg,
ami nincsen nekem!
Csodáddal, csodálatos Gyermek,
takard be életem!'

Hadd legyen szívünk boldog csöndje
imádattal tele!
Újra leszáll a sötét földre
Karácsony éjjele.
(Szerzõ: M. Feesche után németbõl)

.

.

Ünnep elõtti gondolat

Az igazi szeretet
A Korinthus 13. karácsonyi változata


Ha a házamat fenyõágakkal, gyertyákkal, égõkkel és csilingelõ harangocskákkal díszítem fel, de a családom felé nincs bennem szeretet, nem vagyok egyéb, mint díszletrendezõ.
Ha a konyhában fáradozom, karácsonyi süteményeket sütök kilószámra, ízletes ételeket fõzök, és az evéshez csodálatosan megterített asztalt készítek elõ, de a családom felé nincs bennem szeretet, nem vagyok egyéb, mint szakácsnõ.

Ha a szegénykonyhán segédkezem, az öregek otthonában karácsonyi énekeket énekelek, és minden vagyonomat segélyként elajándékozom, de a családom felé nincs bennem szeretet, mindez semmit sem használ nekem.

Ha a karácsonyfát csillogó angyalkákkal és horgolt hópelyhekkel díszítem fel, ezernyi ünnepen veszek részt, a templomi kórusban énekelek, de Jézus Krisztus nincs a szívemben, akkor nem értettem meg, mirõl is szól a karácsony.

A szeretet félbeszakítja a sütést, hogy a gyermekét megölelje.
A szeretet hagyja a lakásdíszítést, és megcsókolja házastársát.
A szeretet barátságos az idõ szûke ellenére is.
A szeretet nem irigyel másokat házukért, amiben jól kiválasztott porcelán és odaillõ asztalterítõ van.
A szeretet nem kiált rá a gyerekekre, hogy menjenek már az útból, hanem hálás érte, hogy vannak, és útban tudnak lenni.
A szeretet nem csak azoknak ad, akiktõl kap is valamit, hanem örömmel ajándékozza meg épp azokat, akik ezt nem tudják viszonozni.
A szeretet mindent elvisel, mindent hisz, mindent remél, mindent eltûr.
A szeretet soha el nem múlik.
A videó játékok tönkremennek, a gyöngysorok elvesznek, a számítógépek elavulnak.
De a szeretet ajándéka megmarad.
Boldog karácsonyt!
(ismeretlen szerzõtõl)