"Figyelj a jelenre! Figyelj magadra! Figyelj másokra! A nagy dolgok észrevétlenül lépnek az életedbe!
Ne várd a csodát, ha nem úgy élsz, hogy minden pillanatodban a csoda lehetõsége rejlik."
(Müller Péter)
-- ``Legyek én gyertya, csendes eszköz, szolgája az égi fénynek, Hogyha Istenem úgy akarja, ne tudjam kiért, s kikért égek.``
Az a másodperc, amikor igazán szeretünk, életünk egyetlen valóságos pillanata. A többi nem az. A többi boldogtalan varázslat. Őrület. Teli félelemmel és szomjúsággal. Mi persze éppen fordítva gondoljuk. Mi azt hisszük, hogy az a "valóság", amikor egyedül, kővé dermedt, magányos lélekkel élünk. Valóság a hétköznap, a közöny, az egoizmus, az én, az enyém, a pénzkereset. Valóság a tévé, a robot, a rohanás, a vásárlás, az aszfalt, a "senkihez sincs közöm" életérzése. És a szerelemről véljük, hogy káprázat, mámor. Amikor valóban szeretünk, mondják ránk az emberek, hogy "Te el vagy varázsolva, öregem! Te megőrültél!" - miközben egy tévedhetetlen hang lelkünk mélyéről azt mondja: "Itt akarok maradni, mert mindig ide vágytam! Itt akarok élni, örökké!" Amikor szeretjük egymást: kijózanodunk. Felébredünk. Életünk valóságos állapota az, amikor szeretünk. Ezt a csodát rendszerint akkor érjük el, amikor föladjuk a görcsös önvédelmünket, és elkezdünk egymásban, egymásért élni.
(Müller Péter)
-- ``Legyek én gyertya, csendes eszköz, szolgája az égi fénynek, Hogyha Istenem úgy akarja, ne tudjam kiért, s kikért égek.``
Müller Péter: A jövő megtervezésével tudsz teremteni
Ha nehéz helyzetedből ki akarsz szabadulni, nem az a fontos, hogy a múltadat elemezd, hanem az, hogy legyen egy úti célod.
Ez minden újjászületés lényege. A régit ráérsz megérteni, hogy mi vezetett ide, hol hibáztál, mi az, amit elrontottál. Most az a lényeg, hogy milyen legyen az új, a vadonatúj – a jövőt kell megálmodnod, megtervezned, megszülnöd. Nem az a lényeg, ami elmúlik, hanem az, ami újjászületik. Az emberi életnek két vége van, az elszámolás és a múlt boncolgatása a halál lényege – a jövő megálmodása, akarása, s egy más életben való hit a születésé.
A jövő megtervezésével tudsz teremteni.
Még egy idős embernek is van jövője, mert a lélek tudja, hogy újjá fog születni. Ez a fiatalos öregek nagy titka.
"Karácsony nem az ész, hanem a szív ünnepe. És a szív érzi, hogy azok is ott állnak veled a karácsonyfa körül, akiket a szemeddel nem látsz, és az eszeddel nem hiszel."
(Müller Péter)
-- ``Legyek én gyertya, csendes eszköz, szolgája az égi fénynek, Hogyha Istenem úgy akarja, ne tudjam kiért, s kikért égek.``