Versek

.


Újévi köszöntõ

Köszöntelek téged Kedves Újesztendõ!
Az Úr áldása legyen véled Kettõezer-tizenkettõ!
Új évedben legyen gazdagság, béke!
Töltse meg a szíveket a szeretet erénye!

Merjünk hinni az Újesztendõben!
Fogadjuk az áldást Krisztus kegyelmében!
Legyen minden napunk áldott és szép!
Béke szálljon a földre, s egy boldogabb év!

Hozzon egy szebb, gazdagabb évet!
Az embereknek adjon hitet, reménységet!
Üdvözlünk, áldunk Kedves Újesztendõ!
Isten áldása legyen rajtad Kettõezer-tizenkettõ!

.

A kereszt tövében
(Pecznyík Pál

Bánatos szívvel orcád elé állunk,
bûnterhünk roskaszt, elszorul szívünk.
Vigaszt, kegyelmet csak tetõled várunk,
bûnt megbocsájtó áldott Istenünk!

Szívünk úgy vágyik szíved melegére,
ölelj magadhoz, irgalmas Urunk!
Nálad van gyógyír szívünk sok sebére,
Te gyógyíthatsz meg, áldott orvosunk!

Golgota halmán, a kereszt tövében,
hová Fiadnak drága vére hullt!
Ott van bocsánat egyetlen cseppjében,
akire ráhull, bûnbõl szabadult!

Könnyes hálával köszönjük meg néked
üdvünk, kegyelmed, bûnbocsánatod.
Már boldog szívvel indulhatunk véled,
s boldogan kezdünk minden új napot.

.



Amíg haza várnak...

Csak addig menj haza, amíg haza várnak,
Amíg örülni tudsz a suttogó fáknak,
Amíg könnyes szemmel várnak haza téged,
Amíg nem kopognak üresen a léptek...

Csak addig menj haza, amíg haza mehetsz,
Amíg neked suttognak a hazai szelek.
Hajad felborzolják, ruhád alá kapnak,
Nem engednek tovább, vissza - vissza tartnak!

Két karod kitárva - ahogy a szél is neki fut a fáknak -
Vállára borulhatsz az édesanyádnak!
Elmondhatod neki a JÓT, de a rosszat el Ne MONDD!
Ne tetézd azzal nagy kazlát a gondnak!

S ha majd az a ház már nem vár haza téged,
Mikor üresen kopognak a léptek,
Amikor a nyárfa sem súgja, hogy várnak,
Akkor is majd vissza, haza visz a vágyad...

Amíg azt a kaput sarkig tárják érted,
Amíg nem kopognak üresen a léptek,
Csak addig menj haza, amíg haza várnak,
Míg vállára borulhatsz az... ÉDESANYÁDNAK !
(számomra ismeretlen a szerzõje)

.

Add tovább!

Ha van valamid, ami jó,
Ami barátaiddal megosztható,
Legyen bár csak egy apróság:
Hozhatja Isten áldását.
Add tovább!

Lehet, hogy csak egy dal, mely vidám,
De segít megharcolni egy-egy csatát.
Lehet, hogy egy könyv, mely érdekes,
Egy kép vagy pillantás, mely kellemes.
Add tovább!

Ne feledd a másik fájdalmát!
Te kell, hogy segítsd az úton tovább.
Egy kedves szó vagy egy mosoly
Áldás lehet a másikon.
Add tovább!

Ha tudsz egy kedves történetet,
Vagy hallottál az utcán jó híreket,
Vagy jó könyvet rejt a szobád,
Mely segít elûzni a másik bánatát,
Add tovább!

Ne légy önzõ a szívedben,
De viselkedj a legnemesebben.
Tedd a közösbe kenyered,
Hogy társaid is egyenek.
Add tovább!

Ha Isten meghallgatta imád,
S az égbõl áldást küldött le rád,
Ne tartsd meg csak magadnak,
Míg mások sírnak, jajgatnak.
Add tovább!
(számomra ismeretlen a szerzõ)

.
Dsida Jenõ: A gyöngék imája

Jó Uram, aki egyenként letekintesz
bogárra, hegyre, völgyre,
virágra, fûre, szétmálló göröngyre, -
Te tudod jól, hogy nem vagyok gonosz
csak nagyon-nagyon gyönge.

Mert pókháló és köd a szív,
selyem szõttes az álom,
pehelykönnyû és szinte-szinte semmi
s én erõtlen kezem
még azt sem tudja Hozzádig emelni.

De azért vágyaim ne dobáld a sárba,
ami az Óceánnak
legdrágább, legkönnyesebb gyöngye!
Hiszen tudod, hogy nem vagyok gonosz,
csak gyönge, nagyon gyönge.

.


Aranyosi Ervin: Ne építs templomot!

Isten nem kért házat.
Hát ne építs néki!
Nem költözik abba,
jó neki az égi!

Építs inkább házat
a hajléktalannak,
akikbõl a Földön,
egyre többen vannak!

Jó lenne az Istent
szeretned, becsülnöd,
s nem kell azért templom
padjába beülnöd!

Ott van világodban,
ha kell, ott él benned,
ott lakik szívedben,
ezt kell észrevenned!

És mert kegyes az Úr,
hát légy te is azzá!
Tedd a világodat
széppé és igazzá!

Mikor szebbé teszed
a saját világod,
hidd el, teremtõdet,
épp akkor imádod!

Tudd meg, az Istennek
sohasem kell szolga,
mert aki vele van,
tudja mi a dolga.

Aki a nevében
büntet és harácsol,
az nem Istent szolgál,
csak keresztet ácsol.

Nem létezik bûnös,
s "Isten nem ver bottal!"
A jót és a rosszat
mi teremtjük, okkal.

Mert a jó, s a gonosz,
hitünk csapongása,
képzeletünk terve,
lelkünk hasonmása.

Az, ami benned van,
kisugárzik onnan,
megjelenik élõn,
való világodban.

Rettegsz, ha belsõdben
félelem ver tanyát,
sötét felhõ fedi
szép Napod aranyát.

Újra felragyoghat
lelked tiszta fénye,
ha szíved vezeti
szeretet ösvénye.

Lásd vendégül tehát,
teremtõ Atyádat,
vigadjon a szíved,
kerüljön a bánat!

Felejtsd félelmeid,
dühöd és haragod,
szeretettel tölts meg
minden egyes napod.

Legyen a templomunk
az ég kupolája,
gyûljön Isten népe
szeretni alája!