A tanítványok élete, feladata és felismerése....

Õ a hatalmas építész, és elment,
hogy helyet készítsen nekünk.

A Názáreti Ács most az örökkévalóság építésze. A kezek, amelyek a kalapácsot fogták a kezek, amelyek az ökör jármát készítették amelyek házakat emelt Názáretben most ezek a kezek az örökkévaló építész kezei.
Szeretnék rámutatni arra, hogy Krisztus, az örökkévaló építész, egy személyre szabott helyet készít most azoknak, akik szeretik és szolgálják Õt. Házat épít minden egyes szeretõ és hûséges gyermekének (János 14,2).
Krisztus a nagy Kapitány, üdvösségünk kapitánya.
Jézus a terheinket az Õ vállain hordja, és az erõnk az Õ jelenlétébõl van. Õ a mi hûséges barátunk. Õ azt mondta: Nem hagylak el soha, és nem távozom el tõled. (Zsidók 13,5)

Vannak barátok ebben a világban, akik ragaszkodnak hozzánk akkor is, amikor mások talán elhagynak a szükség órájában. Mégis, az emberi teremtmények nem mindig olyan erõsek, amilyeneknek lenniük kellene a barátság kötelékében.
De Krisztus a mi örökké hûséges barátunk. Õ a dicsõséges és mindenre-elegendõ Megváltó, aki megment mindenkit a legtávolabbi helyekrõl is, akik Istenhez jönnek Általa, akik meglátják, hogy Õ örökké él, hogy esedezzen mindannyiunkért (Zsidók )
Krisztus a gyengéd orvos, aki meggyógyítja minden betegségünket.

Jézus eljött ebbe a bûnnel, betegséggel és démonokkal teli világba ezt mondva: Az Úrnak Szelleme van rajtam, mivel felkent engem, hogy az örömhírt hirdessem a szegényeknek, elküldött, hogy meggyógyítsam a megtört szíveket, hogy szabadulást hirdessek a foglyoknak, a vakoknak látásuk visszanyerését, és szabadon bocsássam a lesújtottakat. (Lukács 4,18)
Ugyanez a Jézus késõbb azt mondja: A tolvaj nem másért jön, hanem hogy lopjon, öljön, és pusztítson: Én azért jöttem, hogy életük legyen és bõvölködjenek! (János 10,10)

Jézus tudja az orvosságot minden betegségre. Túl jó ahhoz, hogy rosszat tegyen, túl bölcs ahhoz, hogy hibázzon. A csodák ideje nem járt le! Jézus Krisztus ugyanaz tegnap, ma és mindörökké! (Zsidók 13,
Jézus az örökkévaló Isten Fia a Békesség Fejedelme a fényes hajnalcsillag a völgyek lilioma ; Sáron rózsája ; az élet forrása ; és a méz a kõsziklában.
Hiszem, hogy Krisztus nem csupán egy olyan barát, aki ragaszkodóbb egy testvérnél, hanem olyan, aki az örökkévalóságban is velünk marad ; Isten Fia és mindazok számára Megváltó, akik hisznek.
Sok mindent mondhatnék Krisztusról ma, de azt gondolom, nem mondhatnék nagyobb dolgot annál, hogy Õ a mi Megváltónk. Õ a mi Gyógyítónk. Õ a mi Örökkévaló Barátunk. Ne kételkedj, higgy benne. Fogadd be Õt ma a szívedbe.



Forrás:Oral Roberts részlet

Siklós József
Bárány és farkas
Küldetésünk a világban


Nem kell nekünk kitalálnunk, hogy mi a dolgunk, mert van Küldõnk és küldetésünk. Egy mondatát emeljük ki a sok közül: Menjetek el! Íme, elküldelek titeket, mint bárányokat a farkasok közé" (Lk 10,3) - hangzott el Jézus ajkáról a 72 tanítvány szolgálatba állításakor. Õ küld. Nehéz környezetbe, ellenséges, idegen világba. Nem nyaralás és sétálás Jézus követése, soha nem is volt az. Aki annak képzelte, végzetesen félreértette.
Uram, nehéz dolog ez! Népedet olyanok közé küldöd, akiknek szívében nincsen hit, szeretet, idegenek és ellenségesek, hálátlanok, önzõk, gorombák, kegyetlenek.
Ha egyszer Jézus báránya vagy, akkor báránymódon kell élned. Keresztyén emberhez semmiképpen sem illik a Krisztus nélküli emberek életstílusa, harcmodora, még ha támadás éri is. Ha vadak és rosszindulatúak, akkor sem válaszolhat hasonló eszközökkel. Magatartását nem azok szabják meg, hanem Küldõje, aki nemcsak Pásztor, de Bárány, Isten Báránya, Aki elveszi a világ bûneit. Az õ nyomdokában báránytermészettel, lelkülettel kell élni, és egyedül így lehet keresztyén életet élni ebben a világban.

Bárány módjára élni a farkasok között ezt jelenti: ne fizessetek gonosszal a gonoszért, szidalommal a szidalomért, mert Jézus erre adott példát. A bárány-természetet Jézus nemcsak prédikálta, hanem élte, és osztozott a báránysorsban. Bele is halt ebbe. Tanítása, élete ez volt, ezért mondhatta hitelesen és hatalommal: Küldelek titeket, mint bárányokat a farkasok közé.

Azt már aztán mindenki maga tudja, a saját bõrén és életkörülményei között tapasztalja, hogy mikor, hogyan kerül farkasok közé. Van ember, aki a saját otthonában, családjában, munkahelyén stb. farkas indulatú emberek között él. De ne azon keseregj, hogy milyen emberek élnek körülötted, hanem azt vésd a szívedbe, hogy neked ott, ahol vagy, bárány-módra kell élned!
A bárányoknak van pásztora! Farkas pásztorról még nem hallottam. - A bárányoknak van egy olyan pásztoruk, a jó Pásztor, aki név szerint ismeri juhait, egyenként számon tartja, szereti õket, gondoskodik szükségleteikrõl. A Pásztor hangját ismerik a juhok, Vele, mellette biztonságban vannak, akinek vesszõje is vigasztal, még azzal is vigyáz rájuk. Pásztor, aki elmegy a századik után a kárhozat mély szakadékába, hogy visszahozza az elveszettet.
Jézus a jó Pásztor, aki életét adja a juhokért. És õ az Isten Báránya, aki elveszi a világ bûneit.

részlet

Kit nevezünk tanítványnak?

A "tanítvány" kifejezés olyan személyre utal, aki eltökélten halad egy bizonyos cél felé. Az Újszövetségben Jézus követõit jelöli, különösen az evangéliumokban találkozhatunk vele gyakran. A tanítvány tehát növendék, tanuló, akit mestere vagy tanára oktat. Nem lehet tanítvány tanító nélkül.

Az újszövetségi tanítvány kifejezés alatt elsõsorban Jézus követõit értjük.
A tanítvány kész utasításoknak engedelmeskedni és bizonyos kötelezettségeket vállalni. Vajon mire utalt Jézus, és mire szólította fel követõit a tömeghez szólva: "Ha valaki énhozzám jõ, és meg nem gyûlöli az õ atyját és anyját, feleségét és gyermekeit, fitestvéreit és nõtestvéreit, sõt még a maga lelkét is, nem lehet az én tanítványom" (Lk 14:26). Hogyan vonatkoztathatjuk e szavakat saját életünkre?

Az Újszövetségben a tanítvány megnevezés arra vonatkozik, akit maga Jézus tanított, és aki hûségesen követte az tanítóját.
(Bibliatanulmányok)

A tanítványság lényege

A Mester követésében benne rejlett a közösségbe való meghívás is. Jézust és tanítványait minden bizonnyal szoros kötelék fûzte össze. Krisztus szavaiból is kitûnik, hogy a tanítványság lényeges velejárója a szoros kapcsolat: Én vagyok a szõlõtõ, ti a szõlõvesszõk" (Jn 15:5). Érdemes felfigyelni a jelképben szereplõ szõlõtõ és szõlõvesszõ kötõdésére.

Jn 15:9 versében Jézus az Atyához fûzõdõ kapcsolatával állítja párhuzamba tanítványaival való kapcsolatát. Arra kéri követõit, maradjanak meg szeretetében, még jobban megerõsítve azt a gondolatot, hogy szükséges állandó közösséget ápolni vele.
Mt 10:32-33 Mt 22:37-40 Jn 14:15
Az alábbi igeszakaszokból mit tanulhatunk még Krisztus követésével kapcsolatban?
Hogyan értelmezhetjük Mt 10:24-25 és Lk 6:40 verseit? Mire világítanak rá a tanítványság fogalmával kapcsolatban?

Ha Krisztus követése amint azt korábban is láthattuk magában foglalja a múlttal való teljes szakítást, akkor szükségszerû, hogy a tanítványok valamilyen jövõképet is nyerjenek. A tanítvány lelki szemeivel tisztán látja, hogy a Mesterrel jár, tõle tanul, és egyre inkább hozzá lesz hasonlóvá. Mk 3:14 szerint Jézus a tanítványokat azért választotta, "hogy vele legyenek". Lehetetlen, hogy ha egy ember Jézussal jár, ne tanuljon Tõle, illetve jelleme idõvel ne hasonuljon mindinkább az övéhez. Figyelme Isten országára terelõdik, ezért arra vágyódik, hogy részese legyen.
(Bibliatanulmányok)

Hogyan lesz valakibõl tanítvány?

Mire mutatnak rá Mk 1:19-20 versei (lásd még Mt 4:18-19) azzal kapcsolatban, hogyan is válhat valakibõl Jézus követõje?

Az Újszövetségben a legtöbb esetben a tanítványokat kiválasztotta, vagyis elhívta az Jézus, õk pedig elfogadták a meghívást. Más szóval, nem nevezheti ki az ember tanítványnak magát, csak úgy lehet az, ha elfogadja a hívást.
Mk 2:13-14 Mk 3:13-14 Lk 5:8-11 Jn 1:43 ApCsel 9:4-6
Mire világítanak rá az alábbi igeszakaszok e kérdéssel kapcsolatban?
E szövegek egyértelmûen bizonyítják, hogy a múltban a kezdeményezés nem a tanítvány részérõl indult, hanem a Mestertõl. Úgy lett valakibõl tanítvány, ha elfogadta az Jézus hívását.
Persze még a meghívás elfogadása sem csupán az elhívott személyen múlott, abban is volt szerepe isteni kezdeményezésnek. "Senki sem jöhet énhozzám, hanem ha az Atya vonja azt" (Jn 6:44). Valójában a kegyelem munkájának köszönhetõ, ha valakibõl tanítvány lesz. Isten biztosította az üdvösség elnyerését.
Hív, ugyanakkor késztet is arra, hogy elfogadjuk hívását.
(bibliatanulmányok)

Jézus a hajón - A "csodálatos" halfogás.